Az USA-ban az etnikai kisebbségekhez tartozó fiatalok jóval nagyobb arányban használják a közösségi médiát, mint a fehérek, és ez a jelenség egyes szakértők szerint kifejezetten aggasztó - nemcsak a cyberbullying miatt vagy a mentális jólét szempontjából, hanem azért is, mert így kevesebb alkalom jut a való világban végzett tevékenységekre, a valódi közösségekbe történő integrálódásra, a hagyományos szabadidős tevékenységekre, a kirándulásra vagy a sportra. Bár a közösségi média egy demokratikus intézmény, ahol mindenki egyformán hallathatja a hangját, rendre kiderül, hogy a használatában mutatkozó egyenlőtlenségek a való világban tapasztalható egyenlőtlenségeket tükrözik. Az iskolának itt is fontos szerepe lenne, de ahelyett, hogy segítené a gyerekek médiaműveltségének fejlesztését, az oktatási rendszer nem ritkán lenézi és tiltja a közösségi média használatát.

De milyen hagyományos tevékenységeket szorít ki a közösségi média használata? A válasz a szakértők szerint a sport, a személyes szocializáció, az iskola utáni programok, a természet felfedezése, az olvasás és még sok minden mást, amire ezeknek a gyerekeknek nincs lehetőségük.
- A szegény gyerekeknek nincs laptopjuk és korlátlan wifijük, csak okostelefonjuk, amin gyorsan fogy a mobilinternet. "... Ahol otthon nincs wifi, és a mobilinternet is gyorsan el tud fogyni, előtérbe kerül a közösségi oldalakon való gyors kommunikáció:
- "... ahol kevésbé van meg a tudatosság, hogy miként kell fogyasztani ezeket a tartalmakat, ott biztosan kiszolgáltatottá válnak ezek a közösségek. ... Sokkal jobban kiszolgáltatottak a manipulációnak."
- "A legalsó társadalmi réteghez tartozók sokkal bizalmatlanabbak a hírforrások iránt."
- "... leginkább csak telefonjuk van korlátozott mobilinternettel, ezért az 'olvasás' a közösségimédia-appokra korlátozódik."
- "Ezek a gyerekek sokkal nagyobb szabadságot kapnak, és sokkal inkább magukra vannak hagyva, hogy elsajátítsák a digitális világ működését."