Aki abban a hitben él, hogy az orvostudományi kutatások minden területet lefednek, és nem hullanak ki kliens csoportok a tudományos kutatási palettából, sajnos tévednek. 30 éve még ismeretterjesztő hetilapokban megjelent írások népszerűsítették a tudományos felfedezéseket. Ez mára már a múlt.

A 25 éve létesült doktori iskolák igényei szerint az ún. impakt faktoros folyóiratokban való közlés vált a fokozatszerzés alapfeltételévé. Hazánkban a szakfolyóiratok közül jelenleg 58 cím rendelkezik impakt faktorral, és a közlés nyelve is általában az angol lett. Nem éri meg magyarul publikálni, állítják a kutatók. Ezt teljesítménymérő eszközök bevezetésével és a különböző juttatási rendszerek révén érték el a döntéshozók, felhasználva a közpénzen fenntartott, de a valós igényektől elvált és a hétköznapi klinikai szükségletektől eltávolodott, kiugró aránytalanságokon alapuló egészségügyi kutatási rendszert, mint eddig kialakult szisztémát.

Következmény: a hazai tudományos nyelv leépül, szakfolyóiratok szűnnek meg. Az MTMT adatbázist használva a számszerűsített adatok eléréséhez 1203 folyóirat megszűnését vagy beolvadását tartják nyilván. A szakirodalom feltárása észrevétlenül átcsúszik a Magyar Orvosi Bibliográfia rendszeréből az angol nyelvű forrásokat is széles körben indexelő és tároló Magyar Tudományos Művek Tára adatbázisba. A mesterséges intelligencia elérésének idejére megnyertük magunknak a jogot - orvosi és tájékoztató könyvtárosok -, hogy a hazai orvosi kutatási eredményeket angolul keressük vissza külföldi adatbázisokban és az MTMT-ben, viszont elveszíthetjük a lehetőségét, hogy a hazai orvosi tudományos nyelvet, mint a közlés eszközét megőrizzük.