Egyre több könyvet vesznek Európában és uniószerte nő a rendszeresen olvasók száma annak ellenére, hogy Dél- és Kelet-Európában kevesebb a közkönyvtár, Északon- és Nyugaton pedig magasabbak a könyvárak. "Nem hiszem, hogy bárkit is olvasásra kellene kényszeríteni, de én egészen kis kortól a könyvek fogyasztására nevelném a gyerekeket" - mondja a spanyol Mario.
Európa szerte általános az a vélekedés, hogy az oktatási rendszer feladata az olvasás népszerűségének megőrzése. Európa egyes részein ezt a feladatot más közintézmények, például a könyvtárak vállalják magukra. Csehországban például a köz- és a magánintézmények is kulcsszerepet játszanak a "könyvmoly-nevelésben". Egyrészt a könyvtárosok, a költségvetési keretből támogatott köz- és városi könyvtárak szövetsége ezen dolgozik, másrészt, olyan alapítványok is beszállnak a munkába, mint az Olvasás Segít Alapítvány. Ezek a civil szervezetek állami finanszírozásra, magántámogatásra és mikroadományokra is számíthatnak.

Számos rendezvény segíti és ösztönzi a fiatalokat az olvasásra: várják a csatlakozókat a Gyermekkönyvnapon, az Éjszaka Andersennel rendezvényen, nekik szól a Március - a könyvek hónapja című eseménysorozat is. Szintén a fiatal és gyerekkorú olvasókat szólítja meg az Olvasócsoportok nagy októbere. Csehországban 12 ezer közkönyvtár működik, vagyis egy-egy könyvtári állományon ezer cseh állampolgár osztozik. Az olasz kormány az elmúlt tíz évben számos kezdeményezést indított az olvasás népszerűsítésére és a kiadói ágazat támogatására. Ezek közé tartozik az Il Maggio dei Libri (A könyvek májusa) és az Io Leggo Perché... (Azért olvasok, mert...) rendezvénysorozat. Bevonják a munkába az iskolákat, a könyvtárakat és a kulturális egyesületeket is.

Görögországban nincs annyi elérhető közkönyvtár, mint ahányra igény lenne. A Gutenberg történelmi kiadó vezetője, Kosztasz Dardanosz Athénban él és dolgozik. "Görögország számos próbálkozás ellenére sem rendelkezik olyan szervezett könyvtári hálózattal, amely lehetővé tenné, hogy minden gyermek már kiskorától kezdve közel kerüljön a könyvekhez" - panaszolja. A könyvtári hálózat hiánya miatt a görög gyerekek esélyegyenlőtlenséggel küzdenek, sokuknak esélye sincs alapműveltségre szert tenni, amikor könyvvásárlásra nincs pénz. Ez pedig - hangsúlyozza Kosztasz Dardanosz - nem pusztán azt jelenti, hogy hiányos lesz a műveltségük, de azt is, hogy alultájékozott, nem kellően képzett emberekként hátrányba kerülnek a munkaerőpiacon.