2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Grafikonra tettük a KSH vonatkozó adatait.
A magyar kormány október elején jelentette be, hogy 2020-tól nem lesz államilag támogatott hely a Corvinus Egyetemen, de állítólag lesz majd alapítványi ösztöndíj, tehát nem kell mindenkinek fizetnie az oktatásért. Szakmai körökben és a közvéleményben is sokan attól tartanak, hogy a modellt a kormány a teljes felsőoktatásra kiterjeszti majd, bár ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben cáfolta.
Remélhetőleg tényleg nem lesz fizetős a teljes hazai felsőoktatás, mert a helyzet már most is katasztrofális. Október elején a G7 mutatta be az Eurostat kutatási eredményeit, amelyekből az látszik, hogy az Európai Unióban csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években.
A téma kapcsán körülnéztünk a KSH adatbázisában, és vizualizáltuk az ott szereplő számokat. Az első ábra azt mutatja be, hogy 1960 és 2017 között mennyi volt a felsőoktatási hallgatók aránya a teljes népességben. Jól látszik, hogy 1989 után lassan, de fokozatosan nőtt a hallgatók aránya, egészen 2005-ig, azóta pedig folyamatosan csökken. 2005-ben a teljes magyar népesség 4,2 százaléka volt felsőoktatási hallgató, 2016-ban viszont már csak 2,92 százalék volt az arányuk.