az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK): a nemzet emlékezete, minden Magyarországon és az országhatárokon kívül élő magyar ember közös kincse, s egyszersmind az európai és világkultúra szerves, azt színesítő, gazdagító része.
A Zeneműtár több, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő gyűjteményrészt mondhat magáénak. Ezek közül időben az első a Bártfai gyűjtemény. Az észak-magyarországi Bártfa város (ma Bardejov, Szlovák Köztársaság) Szent Egyed-templomának gazdag, kéziratokból és nyomtatványokból álló kottatára a 20. század első évtizedében került az OSZK-ba. A több mint hetven szólamkönyvből álló tár alapján a kutató átfogó képet alkothat a 16-17. századi Magyarország városi zeneéletéről.
Kiemelkedő jelentőségű a Haydn-gyűjtemény. E dokumentumegyüttes az egyetemes zenetörténet klasszikusa, Joseph Haydn műveinek mintegy 100 eredeti kéziratát, azok korabeli másolatait és első kiadásait tartalmazza. Szorosan kötődik hozzá az Esterházy-archívum, amely a hercegi család levéltárából származó kottákból, iratokból, a Haydn személyéhez fűződő dokumentumokból, illetve az Esterházy "Fényes" Miklós herceg által meghozatott 18. századi operagyűjteményből áll. E dokumentumok az OSZK Zeneműtárát a világ legértékesebb Haydn-gyűjteményévé emelik. (...)
A 19. századi magyar zene kutatója is bőséges korabeli forrásra lelhet a Zeneműtárban. Tanulmányozhatók itt Bihari János, Lavotta János, Csermák Antal, Rózsavölgyi Márk, Egressy Béni szerzeményei, a verbunkos-irodalom legfontosabb forrásai, a Magyar nóták Veszprém vármegyéből füzetei. Itt őrzik a neves magyar romantikus zeneszerző, Mosonyi Mihály hangjegyes kéziratainak és művei első kiadásainak jelentékeny részét.