A tagországok háztartásainak kiadásaiból a művelődésre fordított hányad 6 százalék fölötti Svédországban, és Dániában, 5,5 százalék körüli Finnországban, Hollandiában, Németországban, és jóval az átlag alatti Luxemburgban, Olaszországban, Görögországban. A magyar háztartások kulturális kiadásainak aránya hasonló a német, a holland és a finn mutatóhoz. (...) A lakosságot a házon kívül igénybe vehető művelődési formák közül leginkább a mozi, a könyvtár, a történelmi emlékhelyek, a sportesemények, legkevésbé a balett, táncszínház és a régészeti gyűjtemények vonzották. (...) Az unióban a lakosság kevesebb mint 30 százaléka volt könyvtárban. A finnek, a svédek és a dánok fele könyvtárlátogató, míg a görögöknél ez a tevékenység jóval átlag alatti gyakoriságú. A kölcsönözhető kötetek száma 666 millió volt, 1,3 százalékkal kevesebb mint 1990-ben. (...) Az unió nyolc országának könyvtáraiban a kilencvenes évek utolsó harmadára nőtt, a többiben csökkent a könyvtári állomány. Míg a növekedés Finnországban 2,5-szeres, az olasz könyvtárakban felére csökkent a kölcsönözhető könyvek száma. Egy uniós polgár évente átlagosan több mint 4 könyvet vesz kölcsön. A mutató értéke a finneknél eléri a 20-at, Dániában és Hollandiában a 16-ot, míg Luxemburgban, Portugáliában, Görögországban és Spanyolországban kevesebb mint 0,5. Magyarországon az egy lakosra jutó kölcsönzött könyvek száma mintegy 3,5.
-- A hazai könyvtári szolgáltatás megítélését feltáró 2002. decemberi Szonda-Ipsos felmérés továbbra is csak szűk körben érhető el, a szakma számára nem publikus. Kérdés, hogy meddig és miért a titkolózás? (MG)