Képzeld el, hogy egy könyvtárban sétálsz, ám ezek a könyvek titkosak; senki nem nyithatja ki őket hosszú évtizedekig. Ez a különleges könyvtár, amely Oslóban található, egyedülállóan gyűjti össze azoknak a kéziratoknak a kollekcióját, amelyeket világszerte elismert szerzők írtak, de még senki sem olvashatta őket. Az ötleten alapuló Future Library projekt link célja, hogy az emberiség jövőbeli generációinak nyújtson különleges olvasmányélményt. A projekt 2014-ben indult, és évente újabb kéziratokkal bővül, amelyek közül az elsőt csak 2114-ben lehet majd először elolvasni.

A projekt mögött a skót művész, Katie Paterson áll. Célja az volt, hogy olyan könyveket hozhasson létre, amelyek hosszú távra szóló üzeneteket hordoznak, és a jövő generációit inspirálhatják. Paterson elképzelése az, hogy a projekt során kiválasztott szerzők rendhagyó módon járuljanak hozzá a kultúrához, miközben megőrzik egyediségüket és művészi függetlenségüket. A kezdeményezést fizikai síkon is megalapozták. Az Osló közelében található erdő, ahol e célból ezer fát ültettek el, a projekt szerves részét képezi. Ezekből a fákból nyerik majd ki a papírt, amelyre az ikonikus kéziratok nyomtatásra kerülnek, miután letelik a száz év. Ez a folyamat nemcsak a fenntarthatóság fontosságát hangsúlyozza, hanem a jövő generációival való kapcsolatteremtés szimbolikus aktusa is.

A Future Library projekt [link ] már most világhírű írókat vonzott, hogy részt vegyenek ebben az izgalmas kulturális kísérletben. Margaret Atwood volt az első, aki egy saját művel járult hozzá a gyűjteményhez. Az ő példáját olyan szerzők követték, mint David Mitchell, aki szintén örömmel csatlakozott. E szerzők számára különleges kihívás, hogy olyan műveket írjanak, amelyeket csupán elképzelnek, de sosem tapasztalhatják meg az olvasóközönség reakcióját saját életükben. [Fotók: link ]