Magyarország extrém példája a médiapiac kormányzati uralásának, a közmédia viszont sok más helyen is vonzó célpont az erre fogékony kormányoknak. Átfogó kutatás készült a világ közmédiáinak függetlenségéről. A médiakiadványok függetlensége egyébként nem egy gonosz nyugati trükk, nagy különbség van aközött, hogy valami hiba vagy cél.
"Ahol politikusok elkötelezettek amellett, hogy tartósan független közmédia működjön az országban, ott meg lehet ezt csinálni, ahol viszont nem, ott biztosan nem is fog sikerülni"- mondta Marius Dragomir, a jelentés egyik szerzője a Szabad Európának. A kutató szerint több okból is csábító célpont az erre fogékony politikai csoportoknak a közmédia.
- "Egyrészt azért, mert már készen van, működő, nagy médiaszervezetekről van szó.
- Másrészt itt sok emberének állást is tud biztosítani a beavatkozó politikai erő.
- Harmadrészt pedig így közpénzből lehet propagandát gyártatni."
Az 546 vizsgált médiaszervezet közül 110-nél valósult csak meg a szerkesztőség független működése. Ebbe beleszámítva egyébként azokat a magán médiacégeket is, ahol az állam befolyásolja a szerkesztőségi tartalmakat. Ezek közül 18 számított abszolút független közmédiának, amelyek többsége Európában található. Főleg Nyugat-Európában, de a cseh és a litván közmédia példája bizonyítja, hogy nem lehetetlen a posztszocialista országokban sem létrehozni ezt, ha van rá szándék.

Kapcsolódó: Nem csak arról számol be a közmédia, amiről akar - vagy mégis? (TASZ) link