A Grand Valley Állami Egyetem (Michigan) alapképzéses hallgatónak körében végzett online felmérés 773 válaszának elemzése azt mutatja, hogy a kérdőíven szereplő 14, az információs műveltséghez köthető szó és kifejezés közül a legtöbben a szakirodalmi hivatkozás (citation, 87,11%) és a bibliográfia (bibliography, 86,64%) szót ismerik. Mindkettő gyakran előfordul az órákon és a használóképzésben. Emellett már középiskolás korukban is találkozhattak velük a hallgatók. A kulcsszó (keyword, 84,75%), a teljes szöveg (full text, 82,44%) a referátum (abstract, 79,22%) és az adatbázis (database, 72,51%) ismerete annak köszönhető, hogy az információkereséshez kötődnek, így a használóképzésnek is tárgyai. Esetükben leginkább célirányos, gyakorlati tevékenységekről van szó, amit az is mutat, hogy a hallgatók fogalmi ismeretei gyengébbek ezen a téren, például az adatbázist definiálni már sokan nem tudják. A lektorálás, szakértői bírálat (peer review, 63,03%) esetében bizonytalanság volt megfigyelhető, amihez az is hozzájárult, hogy a több száz megvizsgált tantárgyleírásban számos eltérő megfogalmazás található ezzel a fogalommal kapcsolatban, így előfordult a válogatott cikkek vagy a referált folyóirat kifejezés is. Az 50%-ot kissé meghaladó sávba esik a folyóirat (journal, 54,38%), a katalógus (catalog, 52,41%), a nyílt hozzáférés (open access, 51,44%) és a tárgyszó (subject heading, 50,85%). (...)
Ötven százalék alatti ismertséget mutatott a tudományos (scholarly, 41,12%), az (információ)forrás (source, 37,48%) és az állomány (stacks, 22,25%). (A scholarly szó és a vele alkotott kifejezések a magyarra történő fordításkor is okoznak gondot [A ref.]) (Értik-e a hallgatók az információs műveltség nyelvét?; ref.: Koltay T.)