A finnek szeretnek olvasni, oktatásuk hatékony, könyvtáraik nagyszerűek, szeretik és használják. Ezért ellentmondásos, hogy a finn iskolai könyvtárak meglehetősen szegényesek, illetve kevés iskola bír jó könyvtárral. A legtöbb iskolában van, de korszerűtlen: nem megfelelő helyen van, állománya elavult, ritkán tart nyitva, nincs állandó költségvetése, számítástechnikai ellátottsága szerény. Persze ennek ellenkezője is előfordul: például az egyetemek gyakorlóiskoláiban. A PISA-jelentések vagy egyéb tanulmányok nem utalnak közvetlen összefüggésre a diákok jó eredményei és a jól működő iskolai könyvtár között. Márpedig megalapozott tényekre van szükség ahhoz, hogy pénzt áldozzanak iskolai könyvtárakra Finnországban.
A finn főiskolások stratégiai készségei nem hatékonyak, képtelenek a források kritikai értékelésére, ugyanis ezt nem jól tanítják az iskolában. Szükség lenne (...) az ún. multiműveltségre, mely a hagyományos írás és olvasás készsége mellett magába foglalja az újakat (a vizuális, digitális, információs és médiaműveltséget) is. E célokat egy működő iskolai könyvtár a gyakorlatban segítené elérni. Finnországban az iskolai könyvtárnak legalább három feladata van:
- az olvasás ösztönzése,
- az információszerzési készség kialakítása,
- az iskolai elégedettség növelése megfelelő olvasási és tanulási környezet biztosítása révén.
Az áttörés azonban még várat magára, miután az 1980-as években szükségtelenül visszafejlesztették az iskolai könyvtárakat (takarékossági okokból nem kaptak támogatást a Nemzeti Oktatási Tanácstól). (ref.: Iskolai könyvtárak Finnországban; Murányi L.)