A bővített valóság (Extended Reality, XR) egy gyűjtőfogalom, amely a kiterjesztett valóság (Augmented Reality, AR), a virtuális valóság (Virtual Reality, VR) és a kevert valóság (Mixed Reality, MR) technológiai megoldásait foglalja magában. Az XR képviselte újszerű megoldások a gyűjteményszervezésben is megjelennek, amit megkönnyít a technológia gyors terjedése, illetve a költségek és a hardverkövetelmények csökkenése. A tanulmány az XR három könyvtári alkalmazását veszi górcső alá: a könyvtári gyűjtemény felfedezését (discovery) és a felhasználói élményt; a raktározást és a gyűjteményszervezést; végül a könyvtári gyűjtemény virtualizálását és a kiterjesztett hozzáférés biztosítását.
A dokumentumok digitális megőrzése és a virtuális térben történő szolgáltatása új médiumként is felfogható; a feldolgozáshoz olyan új adatmezőket kell létrehozni, mint például a dokumentum taktilis vagy vizuális reprezentációja. A szerzők felteszik a kérdést, hogy mi lenne, ha egy könyvtár 'A hobbit' első, 1937-es kiadását szeretné az olvasók rendelkezésére bocsátani. Az XR-technológia lehetővé teszi - a papír öregedésének jellemzőit alapul véve -, hogy a gyűjteményben lévő újabb kiadást régiként jelenítsék meg mint virtuális szurrogátumot. Ez a megoldás a muzeális, védett dokumentumok használatában nyit igazán új távlatokat, hiszen az érdeklődők végre teljes egészében hozzáférhetnének a gyűjteményekhez anélkül, hogy a dokumentumok károsodnának; emellett már rég nem létező, de virtuálisan "újjáalkotható" objektumok bemutatására is lehetőség adódik. (Felsőoktatási könyvtári gyűjtemények a bővített valóság (XR) korában; ref.: Bódog A.)