A NER utáni időszak alapelve kell legyen, hogy az állam nem dönthet művészeti, esztétikai kérdésekben.
Meg kell szüntetni ezt a gyakorlatot, és törvénybe kell foglalni, hogy politikusok nem dönthetnek kulturális célú állami támogatásokról. Alacsony, vis maior célokra szolgáló központi keret kivételével valamennyi támogatásról független szakmai testületekre kell bízni a döntés jogát, de legalább garantálni kell, hogy nem születhetnek döntések szakmai testületek egyetértése nélkül.
A döntéshozatal átszervezésén túl a kultúra autonómiáját leginkább megbecsült szakemberek garantálhatják. A Fidesz 2020-ban vette el a kulturális szakemberek közalkalmazotti státuszát. Több ezer magasan képzett szakember hagyta el emiatt a szakterületet. Mihamarabb rendezni kell a kultúra foglalkoztatási helyzetét, ebben különösen progresszív jogalkotói szerepre van szükség. Csupán a közalkalmazotti státusz visszaállításával annak problémái is újra megjelennének. Ezért egy új kulturális közszolgálati jogviszonyt kell létrehozni, rendezni a régóta húzódó problémákat a bér- és életpálya körül olyan garanciális szabályokkal, amelyek védik a szakembereket a munkaerőpiacra jellemző bizonytalanságoktól. Emellett továbbképzési, gyakornoki- és ösztöndíj-programokkal, lakhatási támogatásokkal kell segíteni elhelyezkedésüket.

Itt az ideje, hogy a kormányzat a látássérült, a hallássérült és a szellemi fogyatékkal élő embertársaink számára a különböző kulturális szolgáltatásokat valóban hozzáférhetővé tegye. A cél nem lehet más, mint a kulturális intézmények lehető legteljesebb akadálymentesítése.
A kultúrában hatalmas lemaradásban van a digitalizáció, pedig az hozzájárulhat a kultúra és azon keresztül a közélet demokratikusabbá válásához. Érthetetlen, hogy az e-könyvek kölcsönzése a mai napig nem megoldott, hogy rendkívül kevés múzeumi gyűjtemény érhető el online formában. (Halmai Róbert közművelődési szakértő, a Momentum Mozgalom szakpolitikusa)