Bánhalmi Kata az Itt vagyok podcastban: - Az elmúlt időszakban eléggé sokat hallgatom, mert nincsen annyi időm. Mondjuk, ha jön hozzám valaki beszélgetésre, vagy valamit át akarok látni gyorsan, akkor meghallgatom menet közben a könyvet.
(Nyári Krisztián) - Nagyon hasznos, de nem pótolja az olvasást. Amikor mondtad [Szász Máté, neurobiológus - szerk.], hogy az agyunkban, amikor egy történetet olvassunk, akkor - képalkotó diagnosztikai eszközökkel vizsgálva -, akkor ezt a magam bumfordi módján úgy fogom fel, hogy a kapcsolási kör olvasásnál az agyunkban pirosan világít. Ha filmen nézzük, akkor narancssárga derengés van, vagy rózsaszín. Azért, mert készen megkapok egy csomó ingert, és nem kell, hogy ezt az agyam állítsa elő. A hangoskönyv valahogy a kettő között van, mert ott legalább a képet nem kapom meg kézben. Rengeteg hangoskönyvet hallgatok, de nem tudja ugyanazt azt a hatást elérni.

Például nagyon szeretem, hogy elolvastam valamikor egy egy könyvet lehet, hogy még egyetemista koromban, és nagy élmény volt. Sokat kell autóznom, és meghallgatom újra; és előhozza az eredeti érzést. Valószínűleg nem tudja ugyanazt, mintha rögtön megkapod, de van egy nagyon fontos kultúraközvetítő hatása. Azt látjuk, hogy az e-könyv meg a nyomtatott könyv tulajdonképpen konkurenciái egymásnak. Ugyanazok olvasnak e-könyvet, akik megveszik a papírkönyvet. Tehát ez mondjuk egy piaci probléma. A hangoskönyv teljesen máshonnan hozza az embert. Olyanok is hallgatnak hangos könyvet, akik korábban nem. Lehet, hogy mondjam kapudrog az irodalom felé. Valójában a rádió feltalálása. Könnyebb fogyasztás menet közben. (...) Általában olyan, mint a podcasthallgatás, krumplipucolás, vasalás vagy kocogás közben. Néhány éve mondták a gyerekeim, hogy milyen jók a hangoskönyvek meg podcastműsorok, mert tök jól lehet ezeket hallgatni. Mondtam: hát föltaláltátok a rádiót, gratulálok. Valójában ez történik, és nagyon jó fejlemény, hogy ezek vannak.

Azt látjuk a hangoskönyv fogyási adatokból, hogy azok mennek jól, ahol valaki nagyon jól olvas. Tehát ha valaki fád hangon felolvassa, az nem az igazi, főleg szépirodalomnál. Oda színész és szerkesztés kell. Külön szakma a hangoskönyv-felolvasás. Láttam Máté Gábort hiba nélkül három órán keresztül Krasznahorkait olvasni. Azt próbálja meg bárki...