Jól teszik a könyvtárak, ha nem magukat, hanem használóikat teszik meg a könyvtári szolgáltatás fejlesztési irányainak meghatározóivá. Ugyan továbbra is jól kitapintható a "mi jobban tudjuk, mi kell neked" könyvtárosi szemlélet -- ennek köszönhető az alacsony fokú marketingorientáció --, de sokszor még az adminisztrációs elvárások is szorgalmazzák az igényfelmérést. Ám sajnos, gyakran nem jól. A könyvtárak ugyanis általában használóikat mérik fel, nem a potenciális használói tábort (pl. a település összlakosságát, az iskola minden munkatársát a diákok mellett stb.).
Az ilyen bázisú felmérésnek számos előnye lehet:
- kevesebb embert kell elérni (kisebb ráfordítás)
- a várható eredmények közelebb állnak a könyvtáros elképzeléséhez (inkább pendül egy húron a már könyvtárlátogatókkal)
- a kapott eredmények kevésbé szembesítenek a nagyobb változtatások szükségességével (nagyobb könyvtárosi kényelem).
Az így kapott eredmények tévesen akár meg is erősíthetnek bennünket eddigi eljárásaink folytatásában -- mellyel közben jó eséllyel lemondunk a ránk bízott teljes népesség szolgálatáról. -- Már ha a szavakon túl is van igyekezet a használók kedvére tenni. Az ennél (Magyarországon) 7-8x nagyobb, potenciális használói tábor felmérése is jár előnyökkel, sőt:
- megismerjük a könyvtárak tényleges konkurenseit -- ahol a potenciális használók információt keresnek
- a megismert konkurensek általában együttműködő felekké tehetők, akik segítenek a használók megtartásában, könyvtárba vonzásában
- a könyvtárak több lehetősége lesz saját hosszabb távú fennmaradásának biztosítása.
- rászorítjuk magunkat a teljes célcsoport megismerésére, szolgálatára, amely nagyobb használói tábort vetít előre. (MG)