A Múlt heti KIT-kérdésre link strukturált, felsőoktatási helyzetet bemutató választ is kaptunk, magánba.
- Az újranyitás után várhatóan megcsappanó használói létszám miatt a túléléssel vagyunk elfoglalva. Mivel tudjuk, hogy a régi helyzet már sosem fog visszaállni, stratégiát készítünk az új helyzetre arról, miként tudjuk - a jogi feltételeket is kielégítő módon - az online térbe helyezni működésünket.
Ez különösen fontos egy felsőoktatási intézmény könyvtára számára, ahonnan fénysebességgel "elszocializálódnak" a fiatal felhasználók, megtapasztalva, hogy inprint tanirodalmak és szaktájékoztatás nélkül is teljesíthetők a tárgyak (egyrészt annak köszönhetően, hogy a követelmények is felpuhulni látszanak, másrészt pedig azért, mert elég a tárgyteljesítéshez az oktató által biztosított prezentációk és egyéb anyagok elsajátítása).
Mindeközben a hallgatók tartalomfogyasztása nem terelődik markánsan az egyetemen előfizetett online szakirodalom-szolgáltatások, adatbázisok irányába se, a már említett követelményfelpuhulás miatt. A webkönyvtárosságban, discovery-szolgáltatásban, minőségi saját adatbázis-építésben és személyes információs mentorálásban fantáziát és kitörési potenciált látó szakemberek is csak vakarják a fejüket, hogy mit kezdjenek egy olyan helyzettel, amiben elpárologni látszik a felhasználói / fogyasztói IGÉNY.
Igaz, a marketing arról szól, hogy az igényt - ha nem is harmadnapra - feltámasszuk, értékkel bíró kínálatot teremtsünk és juttassunk el az érdekeltekhez. Viszont ezt a jelenlegi szervezeti környezetben - akár a lefullasztott Kjt. alatt működve, akár a modellváltásnak kikiáltott állami felelősségkiszervezés keretei között - források és döntési mozgástér nélkül meglépni igen nagy művészet lesz.