A könyvtáraknak gyorsan kellett alkalmazkodni a karantén alatt nyújtható szolgáltatásokhoz. Az újranyitás több tényezőn is múlik, de érdemes néhány szolgáltatást megtartani az IFLA szerint. Hat olyan dolgot gyűjtött össze, ami független az újranyitás körülményeitől.
1. Jobb egyezségek a digitális tartalmakkal kapcsolatban. A járvány kezdetén több kiadó is felfüggesztette a korábbi könyvtári embargót az e-könyveinek vásárlására. Sőt, kedvezményeket is ajánlottak. A riportokból látható, hogy a könyvtári kölcsönzések mellett az elektronikus tartalmak vásárlói száma is nőtt. A kiadóknak profitot hozott. Talán megfontolják, hogy a könyvtárakat a továbbiakban ne korlátozzák a vásárlásban.
2. A nyílt hozzáférés és a szerzői jogok reformjának igénye. Több országban is felmerült, hogy a jog nem tartotta a lépést a technológia fejlődésével. A szerzői jogokat át kellene alakítani, hogy az elektronikus tartalmakat a könyvtárak ugyanúgy szolgáltathassák, mint az analóg dokumentumokat. Az oktatók is megtapasztalhatták, hogy nem adhatnak ki bármilyen kötelező olvasmányt az egyetemeken, csak például, ami nyílt hozzáféréssel elérhető. Többek közt Ausztráliában és Japánban indultak el reformok.
3. Fogyatékkal élők számára fejlesztett szolgáltatások. A pandémia alatt mindenki tapasztalhatta, milyen mikor fizikailag nem tudnak könyvtárba menni. Milyen például a börtönben vagy szociális otthonban élőknek. A pandémia alatt kiemelten odafigyeltek a könyvtárak a rászorulókra. Az újranyitásnál figyelni kell, hogy elérhetőek maradjanak a szolgáltatások mindenkinek, távolról és helyben is.
4. Több előre ütemezett, rövid találkozó. A járvány előtt inkább a nagyszabású eseményekre, például konferenciákra koncentráltak. Az online térben gyakoribbak lettek a találkozók, de lerövidültek. Kiterjedtek korábban nem megszokott eseményekre, például önkormányzati ülésekre is. Az IFLA két nagy éves eseménye helyett is több kisebb volt, ami jó gyakorlat a jövőre nézve.
5. Új "hangok" behozása. A digitális események miatt megnyílt a lehetőség, hogy a résztvevők más országokban is csatlakozzanak az eseményekhez. Így szélesebb körű, nagyobb tapasztalathoz lehet jutni. Nő a diverzitás a könyvtári területen is. Érdemes megfontolni a jövőben a személyes találkozók mellett a nagyobb online eseményeket.
6. Könyvtár, mint befektetés. Legalább néhány kormányzat felfedezte, hogy érdemes a könyvtárakra gazdaságnövelő erőként tekinteni. Nem csak munkabéreket adni, hanem jövőbeli befektetést látni a könyvtárban, ami visszahozza az árát. Jobb internet, nagyobb gyűjtemény, több munkaállomás. Ezekkel teljesíthető a könyvtár eredeti célkitűzése is, hogy az információt több emberhez eljuttassa.  A könyvtári érdekképviseletek érvelhetnek majd ezzel az időszakkal a jövőben is. (ref.: Habók Lilla)