Keresés a KIT archivumában:  
Könyvtár Információ Társadalom
Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára - Szemlék, hírek, kommentárok    angol zászló english flag  

Hogyan illeszthető a levéltári különgyűjteménybe a közösségi média tartalma?

Különféle számítógépes eredetű anyagok találhatnak utat a különgyűjtemények állományába, ahol hihetetlen kihívást jelenthet kezelésük, hozzáférhetővé tételük és megőrzésük; gondoljunk csak a nyolcvanas években széles körben használt flopikon tárolt iratokra, a honlapok tartalmára, a Gmailen folytatott tudományos levelezésre vagy a felhő-technológia segítségével létrehozott, illetve hozzáférhetővé tett anyagokra. Hogyan illeszthető be a levéltári jellegű különgyűjteménybe a közösségi média (egyébként oda illő) tartalma? Egyrészt szükség van a digitális archeológiára, hogy hozzáférhető, megőrizhető legyen az elavult hordozók tartalma, melyeket gyakorlatilag eltűnt eszközökön hoztak létre olyan szoftverekkel, olyan formátumokban, amelyeket a mai eszközök már fel sem ismernek, nem tudnak kezelni. Másrészt a technológiai szakértelmen kívül szükség van olyan gazdasági és jogi felkészültségre, ami a közreadók, a szolgáltatók által fenntartott jogok és a hosszú távú megőrzés és hozzáférhetőség biztosítása közötti egyensúly megteremtését segíti.
A levéltári jellegű különgyűjtemények technológiai igényei igen sokrétűek: a metaadat-kezeléstől a fizikai és digitális megőrzésen át a beszerzés és állománykezelés gépesítése, a visszakeresés és hozzáférés lehetőségének biztosításáig. Vannak kifejezetten levéltári célra fejlesztett szoftverek a piacon, ugyanis funkciói különböznek a könyvtári rendszerekétől. Mások például az állománygyarapítás üzleti modelljei, és hierarchikusabb metaadatokra van szükség a leírás szintjeitől függően. Az eleve digitálisan létrehozott dokumentumok levéltári jellegű kezeléséhez szükséges a digitálisforrás-kezelő (digital asset management) rendszerek, a digitális megőrzés (különös tekintettel az elavuló médiaformákra, fájlstruktúrákra, a hozzáférés szoftvereire) és a gyűjteménykezelés (a beszerzés, illetve a hozzáférési engedély megszerzése, a leltározás, a feltárás, visszakereshetővé, illetve hozzáférhetővé tétel) technikáinak ismerete és alkalmazása. Amire azonban a legnagyobb szüksége lenne a könyvtárnak és az olvasónak (használónak) egyaránt, az az átfogó forráskezelés. (Technológiai lehetőségek a különgyűjtemények kezelésére; ref.: Mohor J.)

legyenek kit hírei saját honlapján

Feliratkozás

A heti ingyenes KIT Hírlevelet megrendelheted a kit@gmconsulting.hu-ra írt "Megrendelés" tárgyú levéllel, név és intézmény megadásával, mellyel jelzed az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak elfogadását.

A hírlevél lemondása: ugyanígy, de „Lemondás” tárgymegjelöléssel.




Hírlevélről

A hírlevél hetente (júliusban, augusztusban kéthetente), térítésmentesen, csak elektronikus formában jelenik meg. A KIT nyomtatott példányai megtalálhatók a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtárban is (Könyvtári Intézet, Budapest).

A KIT-archívum tartalma:
Közel 28.000 hír, 2002-től
A KIT-et az EPA (Elektronikus Periodika Adatbázis) is archiválja.

A megrendelők száma kb.:
700 fő

Olvasói létszám:
kb. 1000 fő

Adatvédelem
A KIT szerkesztői a birtokukba kerülő használói adatokat bizalmasan kezelik, azt csak az eredetileg megjelölt célra használják, harmadik fél részére nem adják át. A használati adatokat csak az egyedi adatközlőket (ha tudomásukra jut) nem visszafejthető módon, összegezve teszik közzé. Pl.: összes olvasói létszám, vagy felmérés eredményeképpen: a KIT-olvasók x%-a vezető beosztású. A használói felmérésekben a válaszadás anonim.
A szerkesztők a KIT-tel kapcsolatos visszajelzéseket egymás között megbeszélik, és visszajeleznek a levélírónak.
Adatkezelési tájékoztató

A KIT tulajdonosa:

GM Info Consulting Kft.
www.gmconsulting.hu


impresszum | szerkesztők | észrevétel e portálról