Nem azok a csoportok kiválóak, ahol néhány kiugróan nagy IQ-jú tag van, sem azok, ahol a legmagasabb az össz-IQ. Hanem ahol:
1. egymás iránt nagyfokú társadalmi érzékenységet tanúsítanak a tagok
2. minden tag közel azonos időt kap (senki véleménye nem került túlsúlyba, de egyikük sem volt "potyautas")
3. ahol több volt a nő (ennek oka nem ismert, de a lényeg a csoportok tagjainak társas kapcsolata).
A csoportreziliancia feltételei: bizalom, tudás, viszonosság, osztott értékek. (Reziliancia: rugalmas ellenállási képesség, azaz valamely rendszernek - legyen az egy egyén, egy szervezet, egy ökoszisztéma vagy éppen egy anyagfajta - azon reaktív képessége, hogy erőteljes, meg-megújuló, vagy akár sokkszerű külső hatásokhoz sikeresen adaptálódjék.)
Sokan félnek a konfliktusoktól, mert általuk veszélyeztetve érzik kapcsolatukat. Ám az őszinte egyet nem értés - szoros együttműködés során - erősíti a közösségi kapcsolatokat. Mindez erősíti a személyes és csoportos rezilianciát és a konfliktuskezelést.
Az erős közösségi / társadalmi tőke bizalmat teremt, amely biztonságossá, élénkebbé, és nyitottabbá teszi a konfliktust. Mindezek egymásra hatnak: a kreatív konfliktus - jól végzett munka mellett - növeli a társadalmi tőkét, amely biztonságossá és konstruktívvá teszi a konfliktusokat. (A társadalmi tőke hiánya ugyanakkor lehetetlenné teszi az emberek számára a nyílt felszólalást és gondolkodást, s ezért nem fejlődnek ki a közösségi kapcsolatok.)
A közösségi kapcsolatok közösségi kapcsolatokat generálnak. A csoporttagok közötti kapcsolatok - miközben növelik a termelékenységet - csökkentik a kockázatokat.
Elegendő társadalmi / közösségi tőke hiányában nincs megfelelő hőfokú vita eszmecsere, amit a való problémák megkívánnak. A kreativitás biztonságos légkört igényel a biztonság, de társadalmi tőke hiányában senki nem kockáztatja a még kidolgozatlan gondolatokat, félkész ötleteket, feltételezéseket.
A segítőkészségnek közvetlen hatása van a profitra, kiadásokra, termelékenységre és a hatékonyságra.