A kulturális sokszínűség előmozdítása az UNESCO-nak egy 2005-ös, nemzetek közötti együttműködési megállapodásnak köszönhető, amelynek Magyarország is része. Ennek 11. cikkelye a civil társadalom együttműködését is ösztönzi, beleértve a könyvtárakat és a könyvtári egyesületeket is. Ez az alapja az egyezményt végrehajtó és annak hatását mérő nemzeti hatóságokkal való együttműködésnek. Az egyezmény alapján jött létre a célok elérését támogató Kulturális Sokféleség Nemzetközi Alap (IFCD) is. 2015-ben az UNESCO bemutatott egy négy célból álló keretrendszert az informált, bizonyíték alapú döntéshozások érdekében. Ezzel ellenőrizhető többek közt az egyezmény implementációja is. Miközben minden cél a fenntartható fejlesztési célokhoz (SDG) is kapcsolódik. A célok a következők:
1. A kultúra fenntartható irányítási rendszereinek támogatása.
2. A kulturális javak és szolgáltatások akadálymentes áramlása, a művészek és kulturális szakemberek mobilitásának növelése.
3. A kultúra fenntartható fejlődési keretekbe való integrálása.
4. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok előmozdítása.

Az egyes célokon belül több terület is megtalálható. A területek mérését pedig indikátorok támogatják. Például a 4. cél egyik területe a nemek közötti egyenlőség. Alterülete pedig a szabályzatok és mérések kidolgozása a kulturális és média szektoron belüli genderegyensúly érdekében. Az ellenőrző eszközei pedig a 1. kormányzat tevékenysége az egyenlőség megteremtésében, 2. a nők részvételének támogatása a kulturális életben, 3. a női művészek támogatása.

A bizonyíték alapú döntéshozás alapvető az egyezmény sikerében. Segít megérteni a kormányzati szereplőknek, hogyan támogatja a kulturális sokszínűség a fenntarthatósági célokat. Jó alkalom, hogy a könyvtár megtapasztalja, hogyan segíti elő a célok megvalósítását, most, vagy a jövőben. A résztvevők négyévente QPR jelentésben mutatják be a haladást. Az UNESCO az utóbbi időben összekapcsolta ezt a kiadott keret rendszerrel az átláthatóság érdekében. A jelentések segítségével a könyvtárosok is közvetlenül bemutathatják a hatásukat. A civil szervezetek is szolgáltathatnak információkat a saját hatásukról a kulturális sokszínűséggel kapcsolatban. Az IFLA ajánlása szerint érdemes áttekinteni az ország által benyújtott jelentéseket. Figyelemmel követni, mikor jelenik meg a következő, és előtte legalább 6 hónappal benyújtani a könyvtári információkat egy megadott formon (link ) a hivatalos kormányzati kapcsolattartó személynek. A magyarországi jelentések 2012-ben, 2018-ban és 2020-ban készültek. Itt találhatóak az UNESCO oldalán: link (ref.: Habók Lilla)