A magyar állománnyal is rendelkező könyvtáraink többsége nem működik, viszont vannak kezdeményezések a falusi bibliotékák felélesztésére. Könyvtáraink közül a Pélmonostori Városi Könyvtár részlegeként működő Horvátországi Magyarok Központi Könyvtára a legaktívabb.
A Pélmonostori Városi Könyvtár az 1960-as évektől az 1991-es fordulópontig (háborúig) jól működő könyvtárhálózatot hozott létre a Drávaszögben. A békés reintegráció (1998) utáni években ún. központi nemzetiségi könyvtárak alakultak, köztük a magyar is, amely ma is a Pélmonostori Városi Könyvtár keretein belül működik. A vörösmarti, kopácsi, csúzai, laskói, várdaróci, kiskőszegi, sepsei és újbezdáni bibliotékák rendelkeztek magyar nyelvű állománnyal.
Ezen könyvtárak többsége a háború kitörése óta (1991) zárva van. Gazdag gyűjtemények porosodnak a legtöbbször a kultúrotthonokban kialakított könyvtártermek polcain. Igény van az olvasásra, de a nyomtatott könyveket mára háttérbe szorították elektronikus klónjaik, amelyek könnyen letölthetők az internetről. Ennek ellenére még mindig sokan a papír alapú olvasmányokat részesítik előnyben.
Ezeket az igényeket kielégítendő, vannak pozitív kezdeményezések a könyvtárak újjászervezésére.
Tavaly újították fel a 2500 magyar és horvát kötetből álló szentlászlói bibliotékát, amely minden helybéli polgár előtt nyitva áll. Vörösmarton októberben alapítottak letéti könyvtárt, és másutt is vannak már tervek ilyen intézmény létrehozására.