Régóta élnek a sztereotípiák, hogy a budapestiek másképp gondolkodnak, más az értékrendjük, mint a vidéken élőknek. A Republikon Intézet legújabb kutatásában választ ad ezekre a kérdésekre. Megvizsgálták, hogy miben tér el a budapestiek és a vidékiek politikai nézete, értékrendje, világnézete, médiafogyasztási szokásai.
Budapesten egyértelműen többen tájékozódnak internetes oldalakról, ami Thury György, a Republikon Intézet kutatója szerint arra vezethető vissza, hogy kevesebb embernek van televíziója, és többen érdeklődnek a politika iránt. Thury elmondása szerint azok közül, akik vidéken használnak internetes médiatermékeket, az Origót és az Indexet olvassák leginkább.
A kutatás szerint legtöbben a HírTV-n és az ATV-n néznek politikai műsorokat, minden településtípuson. Budapesten azonban jóval kevesebben nézik az M1-et, míg a községekben és a kisebb városokban magasabb ez az arány.
A panelbeszélgetésen a megszólalók egyet értettek abban, hogy létezik a főváros és vidék között kézzel fogható különbség, amit a 2019-es önkormányzati választás is megmutatott. Csepeli György szociológus szerint Budapest és vonzáskörzete felzárkózott a nyugat-európai színvonalhoz, de a maradék országrész rettenetesen el van maradva fejlettség szempontjából. Úgy látja, hogy lehet ugyan vidéken kis szigeteket találni, de egészében véve a testi, lelki és szociális szegénységnek olyan bugyrait is láthatjuk vidéken, például a Miskolc környéki falvakban, amit a harmadik világban lehet tapasztalni.
Józsa Márta inkább az információs szegénységet tapasztalja vidéken. Szerinte az emberek nagyon tájékozatlanok például a politikai kérdésekben, a vidéken élők és a problémáik pedig nem jelennek meg a médiában.