A felsőoktatási könyvtárak többségében csökkenő tendenciát mutatnak a kölcsönzési statisztikák, ám a vizsgálatok ritkábban veszik figyelembe a helyben használatot. A New Jersey-i Seton Hall Egyetem egyéves, 2016-ban publikált pilot kutatása kimutatta, hogy bár kétségtelen a kölcsönzések számának visszaesése, a helyben használat jelentős mennyiségben (kb. 30%) hozzájárul az állomány forgalmazási statisztikájához.
Ami a témakört illeti, a törzsgyűjtemény kölcsönzési adataiban a legtöbb területen csökkenő tendenciát figyeltek meg, kivéve az általános műveket, amikor 2017-ben e kis gyűjteményrésznek egy megközelíthetőbb helyre való áthelyezése 71%-kal növelte a használatot. Kis mértékben szintén növekedett az üzleti (+19%), az oktatási (+10%) és a politológiai (+4%) tárgyú könyvek kölcsönzése. Nagyobb tudományterületek szerint vizsgálva a számokat, a társadalomtudományi művek kölcsönzése viszonylag egyenletesnek tekinthető, ellenben a műszaki-természettudományi és a bölcsészettudományi művek kölcsönzési adatai egyaránt közel 30%-kal csökkentek. (A bölcsészettudományi művek teszik ki a törzsgyűjtemény kétharmadát.)
Helyben használat esetén a törzsgyűjteményben az általános műveknél mérték a legjelentősebb csökkenést, szöges ellentétben e gyűjteményrész kölcsönzési statisztikájával. A történeti, jogi, hadtörténeti és gyógyászati témájú könyvek helyben használata is jelentős mértékű, több mint 75%-os csökkenéssel járt. A főbb tudományterületeket tekintve a társadalomtudományi és műszaki-természettudományi művek helyben használata a töredékére, a bölcsészettudományi műveké közel az egyharmadára esett vissza.
A referensz gyűjtemény (helyben) használata is drasztikus visszaesést mutatott (elsősorban a műszaki-természettudományi területen), bár itt maga az állomány mérete is csökkent az apasztásoknak és áthelyezéseknek köszönhetően.
Az adatok egyértelműen kimutatják, hogy a könyvtárhasználat visszaesése nem a könyvtári e-könyvek számlájára írható, és az egyetem demográfiai változásaival sem áll kapcsolatban. A szerzők feltételezik, hogy a használat csökkenése az alsóbbévesek olvasási szokásainak megváltozásával, valamint a kurzusok olvasmánylistáin szereplő kevesebb könyvvel lehet összefüggésben. (Helyben olvasás vagy kölcsönzés: a nyomtatott könyvek négyévnyi forgalmazásának elemzése; ref.: Bódog A.)