A rágalmazás és a becsületsértés büntethetőségének enyhítésével készíti elő a Fidesz, hogy a korábbiaknál is gyomorforgatóbbak lehessenek a választásokat megelőző kampányok és a hétköznapok. - Enyhén szólva is álságos az a törvénymódosító javaslat, amelyet a szólásszabadságra hivatkozva Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és néhány párttársa terjesztett a parlament elé. A módosítás értelmében nem lenne többé büntethető a rágalmazás és a becsületsértés, ha valamely sajtótermékben jelent meg.

Valóban régi vágyuk az újságíróknak, hogy a közügyek szabadabb megvitatásáért és a cikkeikbe esetleg becsúszott hibákért ne kelljen büntetőjogi következményekkel számolniuk. Az azonban már orwelli, hogy ezt éppen az a kormánypárt javasolja, amely azt akarja így elérni, hogy a központilag szervezett lejárató hadjáratokban részt vevő propagandakiadványok szerzőit és szerkesztőit ne érhesse szankció. A sajtó-helyreigazítások és a személyiségi jogok megsértése miatt induló polgári jogi eljárások mellett ugyanis egyre többen elégelték meg a kormánysajtó rágalmazásait és próbálták büntetőjogilag is felelősségre vonni az elkövetőket. Czeglédy Csaba ügyvéd, DK-s politikus már több rágalmazási ügyben is pert nyert a kormánymédiával szemben, s már évek óta folyik a TV2 arcai, Marsi Anikó és Gönczi Gábor elleni rágalmazási pere. Bár utóbbiak azzal védekeztek, hogy csak felolvassák, amit eléjük tesznek, magukat leplezték le, amikor nemrég egy interjúban profi televíziós szerkesztőként beszéltek magukról. Míg Marsi és Gönczi nehezen tudja tagadni érintettségét, hiszen arccal vállalják a szövegeket, a szintén többször feljelentett Origo propagandaoldal bravúros technikát választott, hogy elkerülje szerzői és szerkesztői felelősségre vonását. Gyalázkodó cikkeit névtelenül közli, s Gábor László főszerkesztő azt a cseppet sem életszerű kijelentést tette már több ügyben - például a momentumos Donáth Anna által kezdeményezett perben - is, hogy nem tudja, ki írta, ki szerkesztette és hozta nyilvánosságra az inkriminált cikkeket. A rendőrség pedig asszisztált az Anonymus-trükkhöz: nem tett különösebb erőfeszítést a szerzők kilétének megállapítására. Ez még akkor is furcsa, ha a rágalmazás magánvádas, nem pedig hivatalból üldözendő bűncselekmény.

Frissítés (2023, máj. 23.): az országgyűlés elfogadta a jogszabálytervezetet.