Sok minden változhat néhány hónap alatt, főleg egy politikai kampányban. Néhány hónapja Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos még arról beszélt, hogy a technológiának nincs keresnivalója a kampányban, és Németh Balázs, a Harcosok órája műsorvezetője és a Fidesz-frakció szóvivője fel volt háborodva, hogy az internet tele van MI-generált politikai kamuvideókkal. Akkor meg is írtuk, hogy ennek ellenére a Fidesz és az MI a legrosszabbat hozzák ki egymásból.

A Fidesz és holdudvara viszont azóta még inkább turbófokozatra kapcsolta a kamuvideók terjesztését, és ezt nem is mindig a legfelelősségteljesebben teszik - már ha létezik olyan, hogy felelősségteljes MI-videógenerálás. A kormánypárt a választások előtt fél évvel konkrétan ott tart, hogy nemcsak hogy nem jelezték, hogy MI-generált képsorokat vágtak be egy Facebookon közzétett videóban, de a videót ráadásul kifejezetten úgy vágták meg, mintha a bejátszott részlet valóság lenne. Ez azért kifejezetten aggályos és a korábbiakhoz képest is szintlépés, mert a szóban forgó videóban nem teljesen légből kapott képsorokat generáltak, hanem egy valóban megtörtént eseményt alakítottak át a mesterséges intelligencia segítségével, így a valóságot még inkább összemosták a fikcióval. (Telex)

Minél profibb a kivitelezés, annál nehezebb felismerni, hogy ez nem a valóság, a deepfake videók, hanganyagok és fotók készítői pedig nem igyekeznek, hogy a befogadó képébe nyomják a hamisítás tényét. Miért is tennék, ha nem muszáj? Az ELTE Jogtudományi Kutatóintézetének projektkutatója, Berkes Rudolf azt mondja, a jogalkotók maguk is bizonytalanok abban, hogy szükséges-e külön jogszabályokat alkotni az MI-videókra. Ha például egyszerűen betiltanák a mesterséges intelligenciával előállított tartalmakat, akkor azzal az erővel bármilyen szerkesztett képsort is be lehetne tiltani, hiszen módosítják az eredeti felvételt. A probléma az, hogy ez az eszköz sokkal egyszerűbbé teszi a hamis tartalmak előállítását. Azt azonban nagyon nehéz megállapítani, hogy egy ilyen tartalomnak a terjesztése mikor ütközik bele a szólásszabadságba, és mikor nem. (HVG)