Egy folyamatorientált szervezési kultúrában az átláthatóság, a folyamatos, nyílt, korlátlan, minden érintettre kiterjedő kétoldalú kommunikáció a munkafolyamatok legapróbb részleteiről létfontosságú a projektek sikeréhez. Számos esettanulmány közül most a Challenger és a Columbia űrsiklók tragédiáinak idején uralkodó vezető stílusok okozta állapotokat hasonlítja össze a szerző, David Epstein a Sokoldalúság c. könyvében... (VÉA)

A Challenger űrhajó és a Columbia űrsikló balesete példájával, a Sokoldalúság c. könyvből: "Wernher von Braun, a Holdra induló űrhajó gyorsítórakétáját kifejlesztő Marshall Űrrepülési Központ vezetője a NASA merev eljárásrendjét informális, individualista szervezeti kultúrával ellensúlyozta, amely bátorította a véleménykülönbségek folyamatos kifejezését és a határokat átlépő kommunikációt. Ő kezdeményezte a "hétfői jegyzetek" bevezetését: a mérnökök minden héten egyoldalas dokumentum formájában vethették fel az őket leginkább foglalkoztató kérdéseket és problémákat. Von Braun a feljegyzés margójára írta gondolatait, majd az egészet körbeküldték. Így mindenki láthatta, mivel foglalkoznak az egyes részlegek, és milyen könnyű előhozakodni a számukra fontos témákkal. A hétfői jegyzetek szabályozottan, mégis informálisan tették ezt lehetővé.

... Kranzhoz hasonlóan Von Braun is kereste a problémákat, előérzeteket és rossz híreket. Még meg is jutalmazta azokat, akik felhívták rájuk a figyelmét. Kranz és Von Braun leköszönésével maradt az "Istenben bízunk, mindenki más hozzon adatokat" rendszere, az egyéni sejtések informális szervezeti kultúrája pedig elkopott.

A Marshall Űrrepülési Központ élére 1974-ben William Lucas került. A NASA egyik vezető történésze szerint Lucas kiváló mérnök volt, de "gyakran dühbe gurult, ha értesült egy problémáról", Allan McDonald afféle "lőjük le a hírnököt" típusú emberként jellemezte. Lucas átalakította a hétfői jegyzetek rendszerét, így már csak a lentről felfelé irányuló kommunikációt szolgálták. Nem adott visszajelzést, és nem küldte körbe a felvetéseket. Aztán egy ponton formanyomtatvánnyá alakult. A hétfői jegyzetekből egy folyamatorientált szervezeti kultúra újabb formalitása lett. "A jegyzetek minősége azonnal jelentősen csökkent" - írta a NASA egy másik történésze." Lucas nem sokkal a Challenger katasztrófája után nyugdíjba vonult, de a folyamatorientált szervezeti kultúra megmaradt. A NASA egyetlen másik halálos űrsikló-balesete, a Columbia 2003-as szétesése, szervezeti kultúra szempontjából pontos másolata volt a Challenger tragédiájának. A NASA ismét ragaszkodott a megszokott eszközökhöz egy szokatlan helyzetben. A Columbia balesete a folyamatirányítás és a csoportfókuszú normarendszer szerencsétlen összjátékából, ezek nagy fokú kongruenciájából fakadt. A mérnökök aggódtak egy technikai probléma miatt, amelyet még nem teljesen értettek, és nem tudtak számszerű adatokkal alátámasztani."