Szász Máté neurobiológus az Itt vagyok podcast Mit tesz az agyunkkal, ha nem olvasunk? adásában: - Amikor találkoztunk régen egy intelligens emberrel, azt mondtuk hogy "mennyire egy olvasott". De most nem mondjuk, mennyire egy internetezett ember. Más szerkezet, amikor lapot vagy könyvet olvasol, és más, amikor képernyőt. A szemed máshogy mozog. A sima olvasás szekvenciális. A képernyőt pedig általában "f" alakban olvasod el. Elolvasod az első headline-t, egy kicsit beleolvasol, a szemed végigfut rajta, hogy van-e ott valami? Az a nagy probléma a képernyőolvasással - mert ugye strukturáltan és végtelen adathalmaz; többnyire nem releváns, vagy nem tudjuk, hogy mi a relevanciája - hogy az agynak más információfeldolgozó rendszere. Tehát [a képernyővel] nem tud mindent mit kezdeni, mert az agyunk úgy működik, hogy mindent a saját kontextusunkba próbál behelyezni. Formabedobós játékot játszik az agyunk: ha lát egy csillagot, megpróbálja betenni abba a csillaghelybe, ahova a csillag passzol. És ha nem passzol, nem tudja betenni.

Az a gond, hogy amikor a végtelen görgetéssel az agyadat kondicionálod erre a fajta szakkadikus, felületes üzemmódra, akkor az agyad hozzászokik ehhez a tevékenységhez. Kialakul benne ez a működési séma. És amikor egyébként fontos információt kellene a képernyőről elolvasnod, nagyon nehéz megerőltetned magadat, mert meglátja az agyad a képernyőt, és visszazökken a felületes sémára. Ezért borzalmasan nehéz például az egyetemeken, ugye ahol kiadott PDF-jegyzetek vannak. (Nagyon sok egyetemistát láttam most, és SOTE-n tartottam előadást, akik nyomtatott jegyzetekből tanulnak, és ez nem maradiság.) Egész egyszerűen az agyad máshogy áll hozzá, tehát feltűri az ingujjat, amikor egy papírlapot lát az asztalon, mert egészen más, amikor a dolog pörgethető.

Az is szempont, hogy [a képernyőn] nincs térbeli kiterjedés. Ha kezembe fogok egy könyvet, ott a taktilis inger - mely az ujjbegyeimnek inger -, meg hogy lapozom a papírt, ad térbeli orientációt, hogy hol tartok a szövegben. Emlékszem az egyetemi tankönyveimre, Ha azt kérdezik, hogy a neuroanatómia könyvemben hol van a wernicke area, akkor meg tudom mondani, hogy a lap melyik részén hol van az a kép és nagyjából mekkora. Szerintem azért ezzel kevesen vannak így másik. Van vizuális emlékem arról, hogy hol van, mert az agyamban kialakul egy térkép az információról, és ezért el tudom helyezni azt egy folyamatban. A görgetésnél viszont megszűnik ez a dimenzió.