Az előfizethető Qubit+ hírlevél Vigyázat, clickbait, ne kattints! címmel a kattintásvadászat két eszközt emeli ki az Origo "segítségével" - Ne feledd: a félelem a konzervatív attitűdöt erősíti. (MG)

1. Ez a screenshot az Origo hírportálja közelmúltbeli címlapjáról származik, és mielőtt első felháborodásunkban clickbaitet kiáltanánk, ne minősítgessük, hanem vegyük szemügyre tárgyilagosan, hogy milyen tartalmi-stilisztikai eszközökkel operálnak ezek a címek. Nem kell megijedni, nem lesz sok. Az első látványos elem az omisszió, magyarul a kihagyás, az elhallgatás: a címekből és az ajánlókból még véletlenül sem derül ki, hogy mi az a "nagy baj", amiben Németország van; hogy mit hazudott Frei Tamás; hogy mit talált a NASA, és hogy mi az a másik "nagy baj" a népszerű gyógyszerrel, sőt még azt sem lehet megtudni, hogy melyik az a népszerű gyógyszer, amivel nagy baj van. Ahhoz, hogy mindez kiderüljön, és az olvasó eldöntse, hogy egyáltalán érdekli-e a dolog, előbb kattintania kell. (Mielőtt az elhallgatást az internetes média gonosz találmányának titulálnánk, felhívnám a figyelmet az egyik legtehetségesebb magyar clickbaiter, Arany János munkásságára, aki képes volt komplett balladákat megírni úgy, hogy az események felét homályban hagyta.)

2. Érzelmi elemet csempésznek a címbe: önkényesen minősítik a hírt, és emocionális töltettel ruházzák fel, hogy az olvasónak ne kelljen találgatnia, értelmeznie, hanem rögtön tudja, hogyan viszonyuljon hozzá. A puszta véletlen vagy a fantáziahiány lehet az oka, hogy ez a kiváltani szándékozott érzelem a fenti címekben a döbbenetre és a félelemre redukálódik ("megdöbbentő", "döbbenetes", és "nagy baj", kétszer is), pedig lehetne a beszarástól a pánikrohamon át a tehetetlen dühig sok minden, mindenesetre a módszer rendszerint eléri a célját: az emóciók felébresztése még a tény közlése előtt semmiképpen nem a tárgyilagos tudósítás sajátja, de az ember érző lény, és az érzelmekkel való játék kifejezetten hatásos tud lenni. Azon lehet vitatkozni, hogy valóban döbbenetes-e, hogy találtak egy csomó port az univerzumban, vagy hogy tényleg nagy bajban van-e Németország attól, hogy az ukrajnai beavatkozást fontolgatja, vagy ezt csak Vlagyimir Putyin gondolja így; mint ahogy azon is, hogy szupravezetők, félvezetők vagy félrevezetők-e ezek a címek, de ne vitatkozzunk, hiszen sikerült is meghatároznunk a clickbait lényegét: annyira szeretné eladni magát, hogy lényeges információt hallgat el, jelentéktelen tényt nagyít bolhányiból elefántnyivá, a ráció helyett az érzelmekre próbál hatni, és nem utolsósorban torzít, csúsztat, vagy nem mond igazat. De ezt nem clickbaitnek hívják, mert az csak egy fancy, divatos, bennfenteskedő megnevezés, hanem egyszerűen hazugságnak.