Nem történt áttörés a korosztályi megoszlás terén sem: 2005 harmadik negyedében a 15-29 évesek adták a rendszeres internetezők 48 százalékát, szemben az öt évvel ezelőtti 60 százalék körüli aránnyal. A 40, de főleg a 60 év feletti korosztályban ugyanakkor az internet jelenleg a társadalomból kirekesztő funkciót foglalja el. A társadalmat lakhely szerint is tovább szegmentálja a net: Budapesten 45 százalék a heti rendszerességgel internetezők aránya, míg a városokban e szint harmadával, a falvakban negyedével lehet számolni. Hasonló a helyzet a végzettséget tekintve: az egyetemi, főiskolával rendelkezők körében 70 százalékos a penetráció, az érettségizetteknél ennek közel fele, míg a szakmunkásképzőt és csupán általános iskolát végzettek szinte egyáltalán nem tudtak bekapcsolódni az internet világába. Az internet elutasításának indokai között kb. 40 százalékkal szerepelnek tartalmi kifogások, azaz nem érdekli, nincs rá szüksége. Ezen indokok, azaz az érdektelenség gyakorisága annál nagyobb, minél idősebb a válaszadó. További mintegy 25 százalék számára a költségek jelentik az akadályt, azaz ez a kör vagy a használatot, vagy az üzembe helyezést drágállja. Mindez azt jelenti, hogy mivel 2004-től jelentősen csökkentek az internetezés költségei, és ezt a lakossági is érzékeli, a penetráció növeléséhez az internet megújulására, új tartalmakra van szükség -- fogalmazott Duránszkai Gábor. A szakember úgy véli, ez már nem csak szabályozási, hanem társadalomkutatási kérdés is. - F: okt. 12.