-- Az itt ismertetett cikk az üzleti világ terminológiáját alkalmazza. Az ismertetés viszont részben az információs és könyvtári szempontok szakszavait ás példáit hozza, hiszen az üzleti törvényszerűségek döntő többsége a könyvtári viszonyok között is érvényes marad, mégha az üzleti kifejezések elsőre szokatlannak is tűnnek. (MG)
A kihelyezés a piac revitalizációjaként értelmezhető a hierarchikusan felépített szervezettel szemben. Lehet teljes és részleges is, attól függően, hogy az eszközök és a munkaerő mennyiben kerül át a külső partnerhez. A stratégia soha nem állandó, hanem folyamatosan mozgó cél; függetlenül attól, hogy milyen formát vesz fel, mindig a szervezet azon képességeiben gyökerezik, mely a használói igényekre való azonnali reagálás érdekében a legszorosabban összekapcsolja a szervezet munkatársait a használóival, a mindkét fél számára elérhető előny maximalizálásának céljából. A kihelyezésnek is egyik fő feladata ennek a rugalmasságnak a biztosítása. Bár növeli a vállalati sebességet (könyvtári környezetben értsd: a könyvtári ügymenet gyorsaságát), nem elég a tartós piaci megkülönböztetéshez (könyvtári környezetben értsd: a könyvtári konkurensek közötti kitűnés lehetőségét). Ez érvényes az általa elérhető minőségjavulásra és személyesen végzett széles körben nyújtott szolgáltatásra ugyanis ezek küszöbképességgé váltak. (Küszöbképesség: ennek hiányában a szolgáltatást nem keresik annak igénybe vevői.) A konkurensek által nehezen lemásolható, unikális képességek különböztetik meg a szervezetet. A különálló üzleti folyamatok (könyvtári környezetben: szerzeményezés, feltárás, kérésre dokumentumok kiszállítása stb.) stratégiai képességgé válása a használói igényekhez való alkalmazkodás során megy végbe. A kiszervezés -- hasonlóan a TQM-hez, BPR-hez (üzleti folyamatok újjáalakítása), JIT-hez (éppen időben elve) -- önmagában nem stratégia. Viszont a szervezeti képességekkel kombinálva, azokba beágyazva versenyelőnyt biztosító stratégiai eszköz. Az alapképességek (könyvtár esetében általában a tájékoztatás) nem képezhetik a kiszervezés tárgyát. Jellemző azonban az alapképességek folyamatos változása és alapvető- vagy küszöbképességgé való átalakulásuk. Pl.: minőség- vagy időalapú verseny példái. Feltehetően a leghatékonyabb alapképességen alapuló stratégia a néhány keresztfunkcionális (tehát különböző képességek optimális kombibálására építő), intellektuális tevékenységre alapuló, a használó szempontjából kritikus szolgáltatás (Mint például az egyéni igényekre alapuló információ- és dokumentumszolgáltatás -- mely hatalmas, egyben kihasználatlan lehetősége a könyvtáraknak). A kiemelkedő képességek közül legalább egynek közvetlenül a vevői igények megértéséhez kell kapcsolódnia. 1992-ben még kivételes volt, ha valamelyik vállalkozás (az iparági szervezetekben megszokott minden tevékenységet végző) hierarchikus szervezet helyett csupán szerződéses viszonyokra alapuló tevékenységet végzett (könyvtári környezetben pl.: csak gyerekeknek tanulástámogató információs felkészítő foglalkozásokat tartó, csak kölcsönzést, dokumentumfeldolgozást vagy éppen tájékoztató tevékenységet végez). - F: Outsourcing -- egy folyamatos megújulásra képes stratégiai eszköz a vállalati versenyképesség szolgálatában, az innováció kontextusában / Balogh Attila. In: Vezetéstudomány 37 (2006) 3 p. 31-402