2015 szeptemberében megpróbáltak választ találni e kérdésekre: mintegy 150 címmel megnyitották a bestseller polcot. Ezek a könyvek azonnal eltűnnek a polcokról az egymást szinte véget nem érő előjegyzések okán. Így csak hónapokkal később kerülnek először az olvasók tényleges látókörébe. Másrészt változtatni kívántak a hagyományos klasszikus elrendezésen.
A látszólag egyszerű feladatot tudatos tervezés előzte meg. A szakemberek megvizsgálták, majd eldöntötték, hogy csak a központi médiatárban/könyvtárban lesz ilyen polc, ugyanakkor mindenféle dokumentumtípus bekerülhet a válogatásba, ami bestsellernek tekinthető, és az Edistat webhely előkelő heti 200-as toplistájában szerepel. 8 000 eurót különítettek el e műfaj dokumentumainak két-két példányos beszerzésére. Egy kölcsönző egyszerre két címet három hétig tarthat magánál. Hosszabbítani nem tudja, de elolvasás után bármelyik könyvtárban visszaadhatja őket, a bibliobusz visszaszállítja a könyveket a központi helyre. Ezt könnyítendő céllal egy piros infografika jelzi a műanyagborítón a kiemelt műfajt. A láthatóságot a különféle plakátok, információs szórólapok, helyi és egyéb újságokban megjelent írások biztosították. Ahogy a 600 kérdőív adatai bizonyítják, néhány héten belül kiugró siker született. Megsokszorozódott a kölcsönzések száma.
A szakma véleménye mindezzel ellentétben meglehetősen vegyes. A dolgozók úgy érzik, hogy más a médiatáros hivatása, a médiatárnak nem ez a feladata, túl sok az erre szánt pénz, így fontosabb dolgokra nem jut, és nehéz elfogadni, hogy a munkatársaknak mindig az olvasót kell előnyben részesíteni, így ők csak az első három hónap után kölcsönözhetnek e polcról, amikor a könyv lekerül innét, és visszaosztják a raktári rend szerinti helyére. De ez sem olyan egyszerű, hiszen három hónapi állandó vándorlás, használat után sokszor egyenesen a könyvkötőhöz kerülnek a dokumentumok. (A középpontban a bestseller: sikertörténet a Tarentaize médiatékából; ref.: Pajor E.)