Nyolc lépésben körüljártuk a 'könyvtár 2.0'-t. Új képet alkothattunk általa a könyvtárról, amely emberközelibb, rugalmasabb, az eddiginél. A 'Library 2.0 meme map'-en ( link ) az alapvető funkciókat az alábbi 8 pontban határozták meg: 1. Felhasználó-központúság 2. Technikailag megfelelően kialakított környezet 3. A felhasználó elérése a long-tail (elnyúló szakasz) által 4. A tartalomhoz egynél több eszközön is hozzá lehet férni 5. Tartalomközpontú szoftverek 6. Állandó változás 7. Web 2.0 alkalmazások és szolgáltatások használata 8. Nyitott szabványok. E funkciókat különböző tényezők határozzák meg, segítik, egészítik ki stb. Maga a könyvtár, mint intézmény is idetartozik, így fontos, hogy mint entitás, javasol, tanul, kombinál, szervez, összefog, és hagy(!) kitalálni és megtenni dolgokat, ezzel együtt pedig részvételre hív a munkában. (Az utolsó pont jelent leginkább újdonságot, hiszen a lehetséges használók alig ismerik a könyvtárakat, ráadásul a könyvtárak több innovációs lépéssel lemaradtak az információs társadalom éllovasaitól, vö. pl. az RSS-ek használata.) Ugyanezért fontos az OPAC is, amely lehetővé teheti a központosított keresést (amelyre volt számtalan ötlet és kísérlet Magyarországon is, de eddig nem sok eredménnyel). Csatolni lehet a rekordokhoz és a keresési eredményekhez az RSS-csatornákat is, s engedni a felhasználóknak a rekordcímkézést, és külön figyelni az OPAC-okhoz fűződő felhasználói visszajelzésekre. A fizikai könyvtár kiemelt szerepet kaphat pl. közös munka céljára való hangos terek létrehozásával. A felhasználókat segíteni lehet mobil eszközökkel (vagy pl. Wi-Fi-vel), melyek által saját maguk teremthetik meg az elmélyült munka feltételeit. A virtuális közösségszervező könyvtári funkció, ki használhatja a már létező hálózat-építő szoftvereket (itthon is már 17 könyvtár használja az iWiW-et), ill. sajátokat indítva be. Itt az általános kommunikáció mellett a felhasználói igények is találkozhatnak. Ezzel együtt integrálhatja az (elektronikus) oktatói környezetet, ezeknek otthont adva, továbbfejlesztve. Mindehhez pedig az intézményeknek a lehető legrugalmasabb és legcélratörőbb rendszert kell kidolgozniuk, integrálva a munkafolyamatokat és részterületeket, úgy, hogy közvetlenek és emberiek maradnak. Így bebizonyítható a használóknak, hogy a könyvtárnak nincsenek határaik, és bármikor segítséget tudnak nyújtani.