A hazai könyvtárakban jelen van a podcast mint marketing- és pr-eszköz (vö.: link ). Arról viszont nemigen esik szó, hogy könyvtárak feltárási és tájékoztatási funkciójában a podcastok hogyan jelennek meg. A használók figyelme arányaiban rég eltolódott az elektronikusan elérhető tartalmak - pl. a podcastok - irányába. A fiatalabb használók kiválasztják, mit és mikor akarnak hallgatni - lehetőleg azonnal.

Hampuch Richárd, a Betone Studió tulajdonosát és vezetője a magyar podcast szcénáról beszél a Tranzisztor felmérése kapcsán, a Pogi Podcastban.
Megállapításai pl. a következők:
- A podcastok 90%-a a 3. epizódot sem éri meg, a fennmaradóknak a 90%-a elvérzik a 20.-nál.
- A belépési küszöb alacsony, de a készítők elköteleződési szintje is az; csak akkor éri meg, ha egyébként is van közölhető tartalom.
- A hallgatottság a kitartó műsorkészítés függvénye.
- 1,5-1,7 millió ember hallgat podcastot Magyarországon. A hallgatók még többet terveznek hallgatni.
- A fiatalok kezdenek el podcastot hallgatni, tehát terjed a műfaj.
- Jellemző a podcasthallgatás utazás közben, majd a sport, kézimunka során.
- Legerősebb hallgatói korcsoport: 28-40 év közöttiek.
- A podcast a rádiózástól vesz el időt, ám a podcastra jobban figyelnek.
- A podcasthallgatók a kitartóbb figyelemre való képesség alapján válogatódnak ki, ezért a magasan képzettebbek közül kerülnek ki.
- Nagyobb településeken és magasabb státuszú emberek hallgatják gyakrabban.
- Várhatóan 2,5 millió hallgatószámnál tetőzik a podcasthallgatók tábora.
- A közéleti témák a legnépszerűbbek. (ref.: MG)