Borkuti László kommentárja múlt heti kérdésünkhöz: Legyen-e közös katalógusa a könyvtárnak és a könyvesboltnak?
- Helyénvaló a témában mélázni, de objektív okok miatt sem időszerű! A szubjektív körülményekről nem is beszélve. 36 évi könyvkiadói és könyvkereskedelmi, valamint pár év könyvtárigazgatói tapasztalattal úgy látom: oly nagy az enerváltság, céltudatlanság szakmai területen, hogy a felek számára a kölcsönösen kedvező együttműködéshez minimum paradigmaváltásra kellene kényszeríteni (a könyvtárakat, illetve azok fenntartóit, szóval) a magyar államot.
Nem a közös katalógus hiánya miatt lesz "kihalóféle" a könyvtárhasználó, hanem a mögötte meghúzódó szakmai érdektelenség, személyes motiválatlanság problémája miatt. Ma a beszerzések egyirányúsága, (a KELLO, mint kötelezően választható beszerezési csatorna) is gátja annak, hogy a katalógusötlet e tekintetben értékelhető legyen.
A Líra és a Libri adatbázisaiból és telefonon tájékozódva sem tudok tovább lépni, hogy KELLO-n keresztül beszerezhető-e egy könyv, vagy sem. Így aztán az olvasóink csak abban biztosak: nem érdemes a könyvtárba menni egy agyonreklámozott könyvért. A kurrens könyvek beszerzése ráadásul elsősorban fedezetfüggő, másodsorban csak hónap múlva derül ki, a kiadó szállított-e értékesíthető példányokat a KELLO-nak, vagy sem.
Évekkel ezelőtt érdeklődéssel figyeltem az link vállalkozást, magam is úgy gondoltam, (akkor még vállalkozóként) meghonosítom városomban az ötletet, és szerződött részese leszek annak a hálózatnak. Ám kivárva megtapasztaltam, hogy még Budapesten sincs olyan fizetőképes kereslet, hogy egy újdonságközpontú könyvkölcsönző fejlődni tudjon piaci alapon.
Szóval miért is a közös katalógus?
Ettől nagyobb problémának tartom a jelenlegi könyvtári marketing tevékenység gügyeségét, a könyvtárak online tevékenységének szakszerűtlenségét, még olyan szinten is, hogy, azt tudatosítsuk: "a könyvtár egy olyan hely, ahol remek olvasnivalót talál az ember, csekély beiratkozási díj fejében."