Melvil Deweynek több innovatív könyvtári fejlesztése volt, pl. az első könyvtáros-képzés létrehozása vagy az 1932-es Olimpia megrendezési jogának kiharcolója. Az üzletembert nem lehetett elválasztani a tanítói munkától, biztos volt abban, hogy a szellemi és fizikai munka kéz a kézben jár.
A könyvtárak funkciója új értelmet nyert.
David Weinberger (a Harvard Library Lab egyik igazgatója) szerint a könyvtár nyílt platform, ahol nemcsak a szoftver születik meg, de a tudás és a közösség érzése is tovább fejlődik. Tehát
1) a tudás nem kizárólag a technológia végterméke.
2) a modell több dimenzióban érvényesül: jellemzőbb hogy mögötte, előtte, alatta is találhatunk újabb információt, újabb lehetőségek találják meg a felfedezőt.
Mint buzdít: a könyvtárat lássuk olyan közegnek, melyen áthaladva érzékeljük a körülöttünk történő / adódó lehetőségeket.
A könyvtárak így mediátorok is: nincs más intézmény, mely ennyire könnyen elérné azokat az embereket, akik szükségét látják a technikai fejlődésnek, akik egyéb módon nem jutnak hozzá az információhoz, akik nem részesülhetnek a tanulás adta lehetőségekben, az infrasturkturális képzettségben.
A könyvtárak lehetőséget biztosítanak a közösség pozitív fejlődésére is.
Így a könyvtár szerepet vállal az aktuális kulturális, politikai szemlélet megváltoztatásában is. Profitot nem termel, mégis visszatükrözi a közösség nyitottságát, valamint szerepvállalását. (ref.: NM)