A könyvtári marketingben a történetmesélés erősebb hatású lehet, mint a puszta adatközlés. A szerző saját középiskolai történelemtanárát idézi fel, aki tankönyv helyett élőszóban, gesztusokkal, hangutánzással, dramatikus eszközökkel mesélte el a történelmi eseményeket. A diákok figyeltek, emlékeztek, és jobban teljesítettek, mert a tények történetté váltak.

Négy tipp a könyvtári történetmesélés bevezetéséhez:
1. Nem a könyvtárnak kell mindent elmesélnie. A használók élményei hitelesebb üzenetet közvetítenek, mint az intézményi kommunikáció. Egyetlen, használó(k)nak jól feltett kérdés - Miért szereti a könyvtárat? - hosszú időre elegendő tartalmat adhat hírlevelekhez, kampányokhoz, közösségi médiához.
2. A történetek gyűjtése beépíthető a napi munkába. A frontvonalban dolgozók észrevehetik a jelentős pillanatokat, és röviden rögzíthetik azokat. Egy-egy megható vagy sikeres használói élmény később videó, blogbejegyzés vagy adománygyűjtő üzenet alapja lehet.
3. Nem kell hosszú történet. Néhány bekezdés is elegendő, ha konkrét és személyes. A rövid, emberközeli példák könnyen befogadhatók és megoszthatók.
4. Minden kommunikációs csatorna alkalmas rá: hírlevélben, blogon, közösségi médiában, videóban vagy nyomtatott anyagban is megjelenhetnek történetek. A személyes narratíva növelheti az elérést és az elköteleződést.

A történetmesélés így nem díszítőelem, hanem stratégiai eszköz a közösségi támogatás megerősítésére. (ref.: ChatGPT, HL)