Akár propagandának vagy "fake news"-nak hívjuk, a félreinformálás nem új. A hírterjedés gyorsasága és az elérés egyszerűsége tette kihívássá a közösségi médiában a hamis és félrevezető híreket. A könyvtárak egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek, hogy a gyerekeket és a tizenéveseket felkészítsék a média forrásainak, tartalmának és szándékolt üzenetének értékelésére. Sok intézmény együttműködik más szakmai szervezetekkel, de az amerikai könyvtári szervezet (ALA) is indít webináriumokat, illetve közzétesz szakirodalmi forrásokat.
A könyvtárak szívesen fogadják a sokszínűséget és biztonságos közösségi helyet nyújtana a bizonytalan időkben. Különösen a legsebezhetőbbeknek. Például forráslistát hoztak létre "Beszélgetés a gyerekekkel a rasszizmusról és igazságosságról" címmel szülők, gondozók és pedagógusok számára; médiaanyagot állítottak össze a bevándorlásról. Az ALA gyermekkönyvtári szervezete nyilvános forráslistát adott ki a választás utáni környezetről és a támogató könyvtárakról.
2016 októberében az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlást adott ki a gyermekek médiahasználatához. A szülőket kérte fel "média mentornak" a gyerekek mellé. A Pew Research Center adatai szerint viszont az amerikai felnőttek 47 százaléka digitálisan felkészületlen. Az ifjúsági szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak szerepe így felértékelődött, a szülőket és a gondozókat is kell segíteniük. Minden gyerek és család más, ezért egyéni ajánlásra van szüksége. Maga a forrásajánlás a könyvtárosoknak nem új, csak a könyvek mellett az új média formátumokra is figyelniük kell. A digitális állampolgárság területén belül kell dolgozni, ismerni a számítógépes zaklatás, a digitális lábnyomok és a digitális műveltség kérdéseit. Továbbá megtanítani a családtagokat a programozásra. (ref.: Habók Lilla)