Az új [romániai] könyvtári törvény szenátus által már jóváhagyott és hamarosan a képviselőház elé kerülő tervezete a korábbinál több kisebbségeket is érintő előírást tartalmaz. Ez pozitív lépés, de a törvény önmagában nem fog sokat javítani sem a könyvek iránti igényen, sem a magyar állománnyal is rendelkező könyvtárak helyzetén, véli Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igazgatója. A szenátus nagy többséggel elfogadta múlt kedden a könyvtárak működését szabályozó 332/2022-es törvény módosítására benyújtott tervezetet. (...)

A szenátus által elfogadott változatban szereplő további fontosabb változások:
- Azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a közpénzből működő könyvtárakban legalább egy olyan könyvtárost kell alkalmazni, aki ismeri az adott nemzeti kisebbség nyelvét (70/7-es cikkely).
- A Román Akadémia könyvtárának beszerzési feladataira vonatkozó cikkelyt az RMDSZ javaslatára kiegészítették azzal, hogy nem csak a kulturális és a nemzeti identitás szempontjából, hanem a nemzeti kisebbségek identitása szempontjából fontos dokumentumokat is be kell szereznie (18/f cikkely).
- A tervezet részletesen előírja, hogy mennyivel kellene nőnie évente a könyvtári állománynak, a közkönyvtárak esetében legalább évente 50 kiadvánnyal minden 1000 lakos után (52/14-es cikkely).
- Az eddigi 2500 helyett a tervezet 2000 lakosonként írja elő kötelező módon egy könyvtárosi állás biztosítását a községi és városi könyvtárakban (2-es melléklet).
"Az arányokkal kapcsolatos javaslatokat jónak tartom, már csak azért is, mert azokon a területeken, ahol szórványban van a magyarság, eddig nagyrészt a jóindulaton múlt, hogy hány magyar nyelvű könyvet szereztek be. Az intézményvezető döntése volt, hogy hány könyvet vásárol a kisebbség nyelvén és hány román nyelvűt" - mondta Szőcs Endre.