A közkönyvtárak gazdasági környezeti problématérképének megismerése érdekében részleteket közlünk az 'Önkormányzati pénzügyek -- Hazai kihívások és nemzetközi példák' 20011. decemberi ÁSZ-dokumentumból. (MG)
-- 4.2. A 'magyar modell' néhány pénzügyi rendszerhibája
A következőkben a magyar önkormányzati pénzügyi rendszer azon kritikus jellemzőit tárgyaljuk, amelyek megoldása nélkül a most formálódó új önkormányzati rendszerben is biztosra vehetően újra fognak termelődni a mögöttünk lévő időszak problémái.
Az első 'rendszerhiba' a vagyoni folyamatokat (stock) szinte teljesen figyelmen kívül hagyó, az éves költségvetéseket (flow) előtérbe helyező gazdálkodási szabályrendszer. Ez mind a vertikális elosztás államháztartási szintű tervezését, mind az egyes helyi önkormányzatok pénzügyi tervezését jellemzi. Ez azért kritikus kérdés, mert helyi közfeladat ellátáshoz az önkormányzatok
jelentős vagyontömeg tulajdonjogát kapták meg. A pénzügyi rendszer nem ösztönözte a felelős vagyongazdálkodást82, sőt helyenként éppen ez ellen hatott. Konkrétan:
- A pénzügyi szorítás a pótlások elmaradását okozta, mivel sem a normatív támogatások, sem a fejlesztési támogatások, sem a használati díjak nem biztosítottak erre forrást. Az elmaradt pótlások miatti vagyonvesztés megállítása, az elhasználódott vagyonelemek miatt növekvő működési kockázatok mérséklése elemi érdek.
- A gazdálkodás szabályozása (a stratégiai szemléletű tervezés, a prudens forrásbevonási gyakorlat kikényszerítésének hiánya) és a fejlesztésfinanszírozási rendszerben a vissza nem térítendő támogatások uralkodó szerepe, erősítve a választott politikusok amúgy is meglévő érdekeltségét az expanzív és extenzív fejlesztési politikában, nem érzékeny a megvalósított beruházások pénzügyi fenntarthatóságára, beleértve a jövőbeni folyó finanszírozási igényt és az esetleges kölcsönforrás visszafizetését.