Szolgáltatunk, de kinek? A 3K-ban ismertetett esettanulmány link folytatásaként, szórakoztató, sok képpel illusztrált hatástörténet (impact story) formájában hallhatta a közönség Hajnal Ward Judit előadását Tatabányán az MKE Vándorgyűlésén a KIT Műhely keretében.

Egyetemisták terveztek újra egy kis természettudományi könyvtárat a Rutgers Egyetemen 2018-ban. A tervezés társadalmi/közösségi és kulturális aspektusai kurzuson. A feladat az volt, hogy tervezzék újra a könyvtárat az ember és környezete komplex kapcsolatának viszonylatában az olvasott szakirodalom és az aktuális helyzet szélesebb összefüggései alapján. A negyvennégy hallgató adatgyűjtése eredményeként készült elemzésekből a könyvtár fontos tapasztalatokat szerzett arról, hogy a jelen és potenciálisan megújítható fizikai elrendezés hogyan elégítheti ki a használók igényeit. A következő félévben a hallgatók még egy kiskönyvtárat újraterveztek hasonló a céllal. A tapasztalatok részletes dokumentációja, szemléltető ábrákkal és diagramokkal együtt, a könyvtárvezetés és az egyetem könyvtári tanácsadói testülete elé került, akik ezeket felhasználták a nagykönyvtár újratervezéséhez és újjáépítéséhez. A szupermodern könyvtár használói nem is sejtik, hogy hallgató társaiknak mekkora szerepük volt az igényeiket figyelembe vevő környezet és szolgáltatórendszer kialakításában.

De mi is a közösségi tervezés? - "A szakma képviselői manapság előszeretettel alkalmazzák az úgynevezett participatory design, vagyis a részvételi-közösségi tervezés módszerét, amely lehetővé teszi a lakosok számára a tervezési folyamatban való részvételt, helyi szinten, a közvetlenül legjobban érintettek bevonásával. A részvételi tervezés egyik leggyakoribb formája a célközönséggel történő konzultáció a projektről annak terv szakaszában, a hivatalos elfogadás előtt. Az előre tervezett folyamat lényege, hogy az adott közösség tagjai a korai szakasztól kezdve aktívan részt vesznek a tervezés egyes feladataiban és fázisaiban, mint például a jelen helyzet értékelése, a közvetlen és távoli célok kitűzése és a jövőkép meghatározása. A módszer az érintettek számára lehetővé teszi, hogy szükségleteiket és javaslataikat a tervezés korai fázisában a tervezők tudomására hozzák. A tervezők ezen részletek ismeretében és a célközönség ötleteit is meghallgatva könnyebben találhatnak minden résztvevő (lakosság, felhasználó, tervező és finanszírozó) számára elfogadható középutas, konszenzusos célokat és megoldásokat."