Az első (és leghíresebb) internetes túlélő alighanem a Life volt. A nyomtatásban 1936 óta megjelenő életmódmagazin először 1972-ben, majd 2000-ben szűnt meg átmenetileg, de mindig újraindult. A közelmúltban a papíralapú változat teljesen megszűnt, az internetes kiadás viszont él és virul. A kiadó Time Corporation álláspontja szerint a célközönség átszokott az internetes médiafogyasztásra, a hirdetők pedig követték őket. A Time a közeljövőben több másik magazint is 'áttol' a világhálóra (feltéve ha a Life valóban túléli a váltást, és nyereséges marad). Hasonló lépésre készül a New York Times is: a tulajdonos a nyomtatott változat öt éven belüli megszűnésével számol. A lap jelenleg 1,1 millió példányban fogy el, az online verzió napi látogatóinak a száma 1,5 millió. Ez az arány még nem teszi lehetővé a papírújság 'bezárását', az internetes olvasók ugyanis egyelőre jóval kevesebbet hoznak a konyhára: egy előfizető körülbelül annyit ér, mint 20-30 kattintó. Tavaly fölmerült, hogy az egyik legrangosabb gazdasági-pénzügyi lapnak számító Business Week európai kiadása is végleg átköltözik az internetre, és nyomtatásban csak a globális változatot terjesztik tovább. Ennél a lapnál az elektronikus olvasnivaló is pénzbe kerül: elő kell rá fizetni, és e-mailben küldik el az ügyfeleknek. Az idei év elején a világ legrégebbi nyomtatott napilapja, a 362 éves svéd Post Och Inrikes Tidningar váltott a netre. A skandináv ország hivatalos csődértesítője azóta csak az interneten jelenik meg, előfizetéses formában. Az internetre költözésnek immár magyar hagyományai is vannak. A régebben nyomtatott lapként létező Filmkultúra jelenleg csak online változatban lát napvilágot. Sokatmondóbb kísérlet tanúi vagyunk: a Magyar Hírlap a 2004-es viharos tulajdonosváltást követően átmenetileg csak internetes kiadással jelentkezett (ennek akkor nem a piac tesztelése, hanem a szerkesztőség egyben tartása volt a fő célja). Szintén csak az interneten létezik az első magyar bulvárlapnak tekinthető Esti Hírlap. Készítői szerint a világhálón csak a könnyedebb tartalomra van igény, így a politikát -- elsőként a hazai napilapok közül -- teljesen ki is hagyták a kínálatból. Hogy az újság miből él, nem tudható, reklámot mutatóba sem nagyon találni rajta.