Mely problémákat látják a legsúlyosabbnak a műemlékvédelem területén? - Klaniczay Péter és Lővei Pál műemléki szakértők...
L. P.: A legalapvetőbb probléma, hogy 2012 óta nincs központi állami szerve a műemlékvédelemnek. Megyénként néhány közigazgatási, régészeti, építészeti végzettséggel rendelkező munkatárs van besorolva a kormányhivatalokba, tucatnyi más szakmával együtt, a gyámüggyel, a növényvédelemmel, egészségüggyel, amelyek szintén elvesztették a központi intézményüket. Ez azt jelenti, hogy ezek a kollégák abszolút politikai vezetés alatt dolgoznak, főnökeiktől gyakran politikai nyomás éri őket, miközben hatóságilag döntenek egy-egy épületről. Nem tudnak a szomszéd megyékkel, az ottani szakemberekkel kapcsolatot tartani, tiltják nekik, hogy megkérdezzék azt a néhány tudományos szakembert, aki még imitt-amott elszórva, műemlékvédelemmel foglalkozik.
Az pedig egy gyakorlati probléma, hogy például az újból felhúzott, rekonstruált épületeket műemléki beruházásnak tartja a kormány. Ez történik most a Hauszmann Terv keretében: a várbeli lovardát, az őrségépületet korabeli dokumentumok alapján visszaépítik.

hvg.hu: Az elmúlt tíz évben hány műemléket bontottak le Magyarországon, lehet tudni, hogy mekkora a veszteség?

K. P.: Azért nehéz erre konkrét számot mondani, mert országosan semmilyen kapcsolat nincs a műemléki hatóságok között. Hivatalosan nem lehet tudni, hogy egy év alatt mit csináltak az egyes megyékben a műemlékekkel, leginkább csak a kastélyprogramról hallani. Megszűntek a szakmai folyóiratok is, amelyek tájékoztattak eddig.