Ötödikes gyerekek olvasásáról állítanak ki személyre szabott profilt és fejlesztési tervet egy kedden indult program keretében. A pécsi egyetem projektjének vezetőjével arról beszéltünk, hogy volna mód a riasztó PISA-eredmények javítására: egy éve porosodik valamelyik fiókban az általuk, az akadémia felkérésére kidolgozott olvasástanítási program.

Az olvasási nehézségek okainak egy része szociális természetű: azok a gyerek, akiknek nem mesélnek a szülei, akik nem is látnak könyvet, amíg iskolába nem mennek, akik alig hallanak maguk körül beszédet, és az is csak korlátozott szókincsű szöveg, eleve óriási, tulajdonképpen szinte behozhatatlan hátránnyal kezdik meg az olvasástanulást.

A most induló projekt elsősorban az olvasási nehézségek idegrendszeri okait vizsgálja, ami rendkívül sokrétű lehet, és nem függ attól, hogy milyen körülmények között él az a gyerek. Steklács János olvasáskutató lapunknak azt is elárulta, hogy a projektben részt vevő gyerekeknek, illetve a szüleiknek, tanáraiknak adnak majd egy személyre szabott olvasási profilt, és egy ehhez kapcsolódó fejlesztési tervet is javasolnak. Emellett a program során kifejlesztenek egy jól használható magyar nyelvű olvasásprofil-meghatározó módszert is. "Szeretnék majd Budapesten és Pécsen is olvasási központot indítani, ahova a szülők is elhozhatják a gyereküket, vagy iskolák is hozhatják az osztályaikat, és akár mi is elmegyünk iskolákba. Az lenne a cél, hogy minél több gyerek számára elérhető legyen ez az olvasásprofil-felmérés." (HVG)

Hogy lehet-e majd könyvtárban is diagnosztizálni az olvasási készséget, a modell kidolgozása kapcsán még kérdés. Egyelőre bizonytalan a könyvtárak olvasásösztönző imázsa is (vö.: link ). Ugyanakkor a B2B2C rendszerekhez hasonló elven hozzá tud járulni a támogató szolgáltatásra szorulók azonosításához és a témában hivatott szolgáltatókhoz való közvetítéshez. (MG)