Az ALA (American Library Association) publikációjának címe első olvasásra félrevezető lehet annak, aki nem találkozott már korábban a design thinking kifejezéssel.
A név úgy áll kapcsolatban a designnal mint tervezési stílussal, hogy segítséget ad egy adott terület folyamatainak, szolgáltatásainak megtervezésében, felhasználó-baráttá tételében. A könyvtárak számára már ismerős lehet a user experience (felhasználói élmény) kifejezés, ami a szolgáltatások igénybevétele során szerzett élményeket, tapasztalatokat, illetve előzőleg a felhasználói folyamatok megtervezését jelenti. A design thinking-et, design gondolkodást, tervezői gondolkodást a gyakorlatban már használhattuk is, csak még nem tudtuk, hogy tervezői módon gondolkodunk. Például amikor egy folyamatot vagy szolgáltatást igyekszünk megújítani, jobbá tenni, egyszerűsíteni.
Az USA-ban a design gondolkodást sok egyetemen oktatják, és fokozatosan teret hódított magának: az üzleti területeken túl az emberi erőforrások, humán tanácsadás mellett a könyvtárakban is alkalmazzák.
5 szakasza: megértés, megfigyelés, leképezés, értékelés és bevezetés. Az inspiráció, ideáció és iteráció hármasa jelentős hatással van a szakaszokra. Ismétlődő folyamatokként a szakaszok nem mindig fejeződ(het)nek be az utolsó lépéssel. Ha sikerült egy problémára megoldást találni, akkor újra megkérdezik a használók véleményét, reakcióját az eredményről. Egy vezető designer cég, az IDEO elérhetővé tett egy letölthető eszköztárat, könyvtárak részére.
Egy új módszer elkezdése mindig kicsit ijesztő lehet mielőtt nekiállunk, de ha már egyszer változ(tat)ásra szántuk el magunkat, egy sokak által kipróbált és bevált, működő eszköz csak segíthet. Folyt. köv. (ref.: Kocsis Dóri)