A Könyvtári Intézet Könyvtári statisztika 2005. című kötetéből, illetve az intézet honlapján a 2006-os évről elérhető táblázatokból emeljük ki az országos szintű adatokat.
- 2005-ben nem jelentettek 172 ezer lakos könyvtári ellátásáról, - 2006-ban 635 ezeréről (különbség 430 ezer). Eltűnt egy nagyobb megye lakossága közkönyvtárilag?
- Az önálló könyvtárak száma 2863-ról 2052-re csökkent (többiek lényegében KSZR-ben). A szolgáltató helyek száma összesen 2574 (2005: 3454). Finnországban önálló könyvtárak száma 409, azaz úgy 50 ezer lakosra jut egy -- nálunk 3,7 ezerre.
- Állomány 2006-ban 42,9 millió (2005-ben 45,8 millió) -- finneknél 40,65 millió. Gyarapodás 2006-ban 1,04 millió egység (2005-ben 1,11 millió) -- finneknél 1.9 millió. Vagyis náluk közel minden harmadik lakosra jut évente egy új beszerzés, nálunk minden kilencedikre.
- Kölcsönzés 2006-ban 29,34 millió (2005: 30,83 millió) -- finneknél 102,6 millió. Ott egy lakosra átlag 19,7, nálunk 3 darab.
- 2006-ban küldött könyvtárközi kölcsönzés 58 ezer (2005: 49 ezer) -- finneknél 412 ezer. Ott ezer lakosra 79 küldés, itt csupán 6. 2006-ban kapott könyvtárközi kölcsönzés csaknem 90 ezer (2005: 83 ezer) -- finneknél 407 ezer. Ott ezer lakosra 78, nálunk csupán 9. Ha a kettőt összeadjuk: ott ezer lakosra 157 tranzakció -- nálunk 15.
- Kiadások nálunk 2006-ban összesen 16,7 milliárd (2005: 18,1 milliárd -- közel 8%-os csökkenés?). Egy főre jut nálunk 1750 Ft, azaz 7 euró -- finneknél összkiadás csaknem 255 millió euró, egy főre számítva csaknem 49 euró. Kiadások belső aránya 2006-ban nálunk bérek 61 % (finnek: 57%), gyarapítás nálunk 11% (finnek: 14,4 %). - Egyéb kiadás itt is, ott is 28 %.
- Könyvtári dolgozók itt (teljes munkaidőre számítva) 2005-ben csaknem 3900 fő -- a finneknél 2006-ban 4200. Itt egy könyvtári dolgozóra 7,5 ezer kölcsönzés, ott 24,4 ezer.
Van min gondolkodni. Számos mutató szerint ott öt-tízszeres hatékonyság. Igaz, finanszírozzák is őket: mert van társadalmi tekintélyük? Vagy fordítva: mert hatékonyak, van társadalmi tekintélyük?