Itthon 2018-ban kezdte meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a magyar tartalmak archiválását. Azóta a web - szakszóval élve - aratásából már több mint 70 terabyte-nyi adatot tárolnak a könyvtár közlése szerint, ám ennek döntő része - szemben az amerikai archívummal - nem nyilvános, csupán egy zárt felületen érhető el. Ezt a szerzői és személyiségi jogokkal indokolják, az újraközlés ugyanis engedélyköteles.

Az OSZK nyilvános archívumában eddig 1,3 terabyte-nyi mentés böngészhető szabadon, amelyeknél a - többnyire állami, önkormányzati - tulajdonos erre engedélyt adott. Hosszú távú megőrzésre egyébként bárki javasolhat oldalakat, leginkább kulturális, tudományos, oktatási és közéleti témájú tartalmakról várnak tippeket.
A négy éve indult rendszer felhasználói oldala gyerekcipőben jár még, amit az is jelez, hogy a nyilvános archívumot - 2020 eleje óta - 1340 címről valamivel több mint ötezerszer látogatták meg. Az adatok döntő részét kezelő zárt archívumról még nincs látogatottsági adat, mert az csak a rendszer működését szabályozó kormányrendelet júliusi életbelépése óta kutatható az OSZK négy kijelölt olvasótermi számítógépén.

Az értékmentés különösen nehéz az audiovizuális tartalmak esetén, amelyeknek gyakran változik a szoftveres környezete. A YouTube-ról letörölt videók itt-ott felbukkanhatnak, ám az olyan kis, hazai, egykoron létező portálok, mint a 2010-ben bezárt magyar videoplayer.hu esetén erre kicsi az esély. Hacsak a tartalomkészítők nem töltötték át időben más platformra a lekapcsolás előtt. Az OSZK Webarchívumának indulásakor még azt tervezték, hogy videókat egyáltalán nem tárolnak, azóta kis mértékben már igen, tesztjelleggel elindították a podcastok mentését, és kísérleteznek a magyar hangfájlok automatikus szöveges átírásával is.