Anett, Vivien, Szilvi és Csilla néhány hónapja minden este mesét olvasnak a gyerekeiknek. Ez nem lenne olyan különleges, de ők szegénységben élő roma asszonyok, akik fiatalon lettek anyák, nincs szakmájuk, az iskolából kimaradtak, maguk nem olvasnak, és korábban nem meséltek a gyerekeknek, mesekönyveik sem voltak. A változás a Meséd - Mesélő édesanyák programnak köszönhető, amely a hátrányos helyzetű anyákat tanítja mesélni a gyerekeknek, és meglepően nagy változásokat idéz elő igen kevés pénzből.
"A roma gyerekek integrációjához sokszor csak a mesekönyvolvasás hiányzik" - figyelt fel rá Furugh Switzer, a program alapítója. A kanadai-iráni származású asszony húsz éve települt családjával Magyarországra, hogy önkéntes munkát végezzen a Bahá'í vallási közösségben, és itt ragadtak. Felfigyelt a romák hátrányos helyzetére, alapítványa, az Egység a Különféleségben Alapítvány a hátrányos helyzetű és kisebbségi csoportok támogatására jött létre. Az alapítvány által létrehozott Meséd meseolvasó program a koragyerekkori fejlesztésre koncentrál. Az ötlet egyszerű: tréningezni a hátrányos helyzetű anyákat, hogy otthon meséljenek a gyerekeiknek.
A hátrányok már az óvoda, iskola elkezdésekor felhalmozódnak. "Egész más alappal érkezik az a kisgyerek, akit otthon megismertettek a szülei a könyvekkel, hozzászokott az olvasáshoz, történetmeséléshez, mint ahol csak a tévé ment a háttérben. Márpedig a hátrányos helyzetű családokban a gyerekek inkább tévéznek vagy szaladgálnak, a meseolvasás nem része a mindennapoknak."