A mesterséges intelligencia (MI) körüli hype lassacskán csendesedik, de még mindig folyamatosan jönnek az újabb hírek különböző alkalmazásokról, megoldásokról. Sajnos még mindig rengeteg a félreértés a témával kapcsolatosan, így érdemes pár pontot rögzíteni:

1. A mesterséges intelligencia fogalma, elve messze nem akkora újdonság, mint azt szeretnék elhitetni az újságírók és techguruk, hiszen az MI már legalább 65 éve velünk van.
2. Az intelligenciától elég messze eső technológia, amely a rendelkezésre álló számítási kapacitásokat és a külvilággal kapcsolatot tartó interfészeket felhasználva köti össze a letárolt információkat - az viszont igaz, hogy az eddigiekhez képest szinte elképzelhetetlen sebességgel és számosságú kapcsolatot használ fel.
3. Az így kialakított deep learning tanulási környezet (azaz az alogoritmusok egymás számára adják az inputokat; egymást "tanítják") viszont már sokszor a fejlesztők számára sem követhető, mivel nem tudható, hogy milyen (sokszor emberi) inputok alapján hogyan jönnek létre az outputok.
4. A generatív mesterséges intelligencia pusztán a látszatot kelti, hogy intelligens, a valóságban azonban csak a statisztikai valószínűségek alapján hoz létre értelmes(nek tűnő) válaszokat, legyen szó vizuális, hangzó vagy szöveges kimenetről; így újat nem alkot, csak a meglévő információkból készít esetleg új nézőpontú halmazokat.
5. Az így elvégzett feladatok nem fogják helyettesíteni egyelőre a valódi kreativitást kívánó munkavégzést, ugyanakkor a jól algoritmizálható, repetitív feladatokat valóban gyorsabban és jobb minőségben fogják tudni elvégezni - ez azonban a rendelkezésre álló bemeneti adatok függvénye elsősorban (pl. katalogizálni is kiválóan tudna, ha a rendelkezésre állnának gépileg olvasható formátumban a szükséges feltételek - a tárgyszórendszerek, a teljes szövegű korpuszok).
6. A folyamat valódi nyertesei azok lesznek, akik megtanulják használni ezt az eszközt: promptot (kérdést, feladatot) írni, programozni, és lehetővé teszik, hogy hozzájussanak a szükséges adatokhoz, információkhoz ezek az algoritmusok. Ha a könyvtárak nem teszik, majd mások elvégzik ezt a feladatot helyettük.

Összességében az látszik, hogy hatalmas lehetőségek vannak ebben a technológiában, de radikális átalakulást egyelőre nem várhatunk tőle. Inkább olyant, mint amit már láttunk a történelem során pár alkalommal: a gépek bizonyos feladatokat elvégeznek helyettünk, hogy aztán más típusú munka maradjon az emberre. Emellett pedig elindul egy nosztalgiahullám is az eltűnő mesterségek iránt (bár kérdés, hogy az Excel-tábla nyüstölés és az ügyfélszolgálati stressz után ki vágyakozna, de ki tudja...).