Aug 29-ig látogatható még a budapesti Godot Galériában Bukta Imre kiállítása: link
Könyvtárosként (is) zavarba ejtő, ahol mélyen elgondolkodtató festményeket láthatunk:
- Világirodalom remekei (a téli belvíz partján, részben vízbe lógva hevernek hosszú sorban a Világirodalom remekei (sorozat kötetei)
- Belvíz a kertek alatt (a víz sáros martján fekete kötésű, kereszttel ellátott könyvek hevernek, egyikük kinyitva a vízbe lóg)
- Képek a mezőgazdasági lexikonból (a kép fő helyén, a kert pázsitjának szélén, a földön a Larousse Agricole lexikon két kötete)
- Csomó könyv for sales (téli felásott kert földjén könyvkupac, mely fénylő kék kontúrral nagyobb is lehetne - melyhez a címben jelzett felirat támaszkodik)
- Művelt kert (egy dísz- és gyümölcsfákból álló téli kert földjén fénylő kékes kontúrral bíró könyvek vannak szétszórva)
- Téli udvar Picassoval (kutya, könyvekből épült ólban; az egyik könyv felirata: Picasso). (Az említett képek megnézhetők és kommentálhatók pl.: link )

Azonban nem derül ki a szemlélők számára, hogy a könyvek hogyan kerültek az árokpartra vagy a kerti talajra (ha az ábrázolás nem csak a művész fantáziája...). Persze többféle értelmezés is lehet, akár könyvtárosként, akár civilként.
A világirodalom remekeire a mindennapi falusi, többé-kevésbé agrártevékenység során nincs vagy nem alakult ki igény. Az agrárismeretekre ugyan van vagy lenne szükség, de a francia nyelvű agrárlexikon biztosan nem illik bele a témába, mert amikor a művész más képein szobák enteriőrjét mutatja, ahol a polcokon alig van több 10 könyvnél. A művész szemszögéből könyvtár egyáltalán nem tűnik fel a településen.
A szakmabeli ezért megkérdezheti magát: mire lehet jó a könyvtár egy, a művész által megfestett Mezőszemere jellegű településen? Vagy van-e egyáltalán mondanivalója, az adott településen betöltött szerepe a könyvtárnak a meglévő szolgáltatásaival? Netán érdemes lenne-e valami egészen más megközelítést alkalmaznia a könyvtárnak a hatás eléréséhez? (MG)