Előző lapszámunk anyagának link folytatásaként - Szeifert Dezső: Nem az én tisztem "megváltani" a közkönyvtárügyet, de nem is akarok olyannak tűnni, mint aki csak félrebeszél. Konkrétan néhány "művelődésre való pénzkereset":
1. Álhírek kezelése - Felvetettem már korábban, hogy senki sem tartja vissza valamelyik "nagyobb" könyvtárat attól, hogy az álhírekkel kezdjen foglalkozni. Mikulás Gábor akkor rögtön hozott is rá "szakanyagot" link . Azóta már magyarul is napvilágot láttak ezzel foglalkozó elvi alapozó művek, mi több ebben a csoportban is legalább 2 infografika előkerült és több poszt is foglalkozott ezzel. Szakirodalmat elolvasni, infóhátterét és munkaigényét tisztázni, hozzáférhetést kialakítani, aztán pilot és promóció, közben "együttműködők" keresése. Ha nem jön be, leáll.
2. Recenziók - Szintén futottunk már egy kört - lehetne a neten tematikus és bővülő, használói szempontú recenziógyűjtemény. És itt elsősorban a szakirodalmi recenziókról beszélek. Olyanról, ami nem fülszöveg. Tendenciózus és tematikus, topikokat követő.
3. Hétköznapi élet és kultúra. Van egy csomó dolog és törekvés, amelyik a hétköznapi életben előforduló problémákhoz és/vagy lehetőségekhez tartozna, attól függetlenül, hogy hol él az ember Magyarországon. Mi a helyzet a szex-szel szülés után? Hisztis 3 évesnél mi lenne célravezető? Hogyan tudjuk megvédeni magunkat a munkahelyi kipécézéstől? És így tovább.
A Google ugyanis legalább 80%-ban bullshit-et hoz abba a tartományba, amit még elolvasnak. Ráadásul a nagy része promóciós célzatú. Rövid is és el is akar adni valamit. Azaz feltehetően tendenciózus. Még egy csökött kalibrációs rendszer sincs a neten, ami a találat közelítő relevanciáját prezentálná. A Google elvi megoldása kereskedelmi okok miatt nem releváns igazán. Komoly manipulációra ad lehetőséget. Azaz az "álhír" detektálás és legalább egy hétköznapi kalibrációs rendszer működtetése megint egy komoly lehetőség.
De mindig ahhoz térünk vissza, hogy ki hogyan gondol a könyvtárra. Én úgy, ahogy az elején felvázoltam.
Régi történet, de szerintem érdemes lenne az egész tudás- és művelődési információs nemzeti rendszert átvizsgálni és a benne lévő vagyon kezelésére vonatkozóan egy eljárásmódot bevezetni. Nem stratégáról és oldalak szakirodalmi hivatkozásokkal való megtöltéséről van szó!
De ehhez könyvtáros-közösségben, nem egyéni könyvtárakban kellene "gondolkodni" és a "nagy" könyvtáraknak le kellene szokni az önérdek érvényesítésről (értsd saját projektekhez pénz, a többi nem érdekes) és egy frappáns országos rendszerré összeállítására kellene vállalkozni. Nem katalógusrendszerről, összehangolt kölcsönzési rendszerről stb. beszélek, hanem megfizetett szolgáltatási rendszerről.