Többféle épülettípust lehet újrahasznosítani könyvtári céllal. (A cikk az Egyesült Államok urbaniszikai jellemzőivel, épülettípusaival számol.) Ezek közül az egyik legsikeresebbek szoktak lenni a diszkontáruházak, amelyek földszintről megközelíthetők, jellemzően egyszintesek, nagy belmagassággal rendelkeznek, sok parkolóhelyük van, továbbá a közművek is biztosítottak. Ezzel szemben gondot jelent, hogy általában nincsenek ablakaik, nem központi az elhelyezkedésük, és olcsó anyagok felhasználásával készültek. Az iskolaépületek általában nem alkalmasak könyvtárnak (a terek, az építőanyagok, illetve a födém terhelhetősége miatt), viszont vannak sikeres projektek, amikor a tornatermet alakították át ilyen célra. Szintén akad példa sikeres átalakításokra korábbi banképületekből. Az erős épületszerkezet általában komoly ráfordítás nélkül is alkalmassá tehető, a páncélteremből pedig raktárakat vagy akár irodákat is ki lehet alakítani az áthatolhatatlan zárszerkezetek eltávolítása után. Az üzletházak általában nem felelnek meg könyvtári célra, mert nem kellően terhelhető a födém, ugyanakkor rövidebb polcokkal és azok megfelelő elhelyezésével át lehet hidalni ezt a problémát is. Az üzletsorok csak ideiglenes jelleggel (pl. a könyvtár költözése során) és csak akkor jelentenek jó választást, ha a könyvtár forgalmas üzletek mellett kap helyet. Régi kormányzati épületek átalakítása kapcsán is találhatunk jó példákat, de általában oka van annak, hogy ezeket az épületeket kiürítették (parkolási nehézségek, korszerűtlen vagy veszélyes építőanyagok).
Nagyon sok példa van arra, hogy különböző épületeket könyvtárrá alakítanak, de ezek közül nem mindegyik mondható sikeresnek. Amennyiben nagy a közösség részéről a nyomás, hogy egy meglévő épületet fogadjon el a könyvtár, akkor a következő lépésekre mindenképpen szükség van: készüljön egy írott elképzelés arról, hogy mire van szüksége a könyvtárnak, ezt a dokumentumot ne befolyásolják a javasolt épület lehetőségei; egy építész és egy épületgépész bevonásával értékeljük az épület állapotát és azt, hogy egyáltalán megfelelhet-e a kívánt kritériumoknak; végül szükséges, hogy az építész becsülje meg az átalakítás költségeit is.
A javasolt épület visszautasítása gyakran nem népszerű a közösség szemében. Ennek a döntésnek a kommunikálásába vonjuk be a szakértőket is, hiszen a "rossz hír" hozóiként a projektet követően nem nekik kell együttműködniük a közösséggel. (Újratervezés: nem-könyvtári terek átalakítása közkönyvtárakká; ref.: Tóth M.)